|
|
|
|
Városi múzeum nyílt Gödöllőn
|
1989. április 8., szombat - Múzeumi rangot kapott a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjtemény - az avatási ünnepséget szombaton rendezték meg. Maga a múzeumépület is kuriózum, falait több mint 300 évvel ezelőtt Hamvay Ferenc földbirtokos emeltette, s a kúria később fogadóként, majd iskolaként működött. Az elmúlt években itt helyet kapott helytörténeti gyűjteményben igen gazdag anyag halmozódott fel, megközelítően 40 ezer, a környék múltjával kapcsolatos műkincs, műemlék, kortörténeti dokumentum kapcsolódik a város szellemi, kulturális életéhez. Az utóbbi időben - amióta köztudottá vált, hogy múzeummá nyilvánítják gyűjteményt - megmozdult a lakosság, újabb milliós értékű műkincseket adományoztak az anyag gazdagítására. Így került nemrég a gyűjteménybe a többi között Erzsébet királyné díszruhája és néhány használati tárgya, a királyné ugyanis a múlt században gyakran megfordult a gödöllői Grassalkovich kastélyban. A múzeum híre külföldre is eljutott, egy Gödöllőről elszármazott, Ausztráliában élő üzletember felajánlotta ritkaságszámba menő, 340 darabból álló új-zélandi néprajzi gyűjteményét a múzeum gazdagítására.
A Gödöllői Városi Múzeum avatásával egyidőben Séták a régi Gödöllőn címmel kiállítás is nyílt, amely a település századeleji hangulatát idézi fel. A régi fotókon a város egyes jellegzetes utcarészletei is láthatók, csakúgy, mint például a Blaha Lujzáról készült felvétel - ugyanis a híres művésznőnek Gödöllőn volt villája. Sík Sándort, a hazai cserkészmozgalom megalapítóját is viszontláthatják a fotókon az érdeklődők, hiszen 1933-ban Gödöllőn rendezték meg a cserkészek világtalálkozóját. Életnagyságú bábuk a nagyanyáink korában virágzó kézműves-mesterségeket elevenítik fel, régi mézeskalács-sütők, cipészek műhelymunkájába segítenek bepillantani. A kiállítás a Szabadság tér 5. szám alatt várja a látogatókat, s hétfő kivételével naponta 10 órától 18 óráig tart nyitva. (MTI)
1989. április 8., szombat 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|