|
|
|
|
SZKP KB - vita (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 16. csütörtök (MTI-tud.) - Az SZKP KB ülésének második napján, csütörtökön a Mihail Gorbacsov által ismertetett agrárpolitikai előterjesztésről folyt a vita, amelyben összesen 24 felszólalás hangzott el.
A hozzászólók egészében egyetértettek az előterjesztéssel, osztották az ellátás miatti aggodalmakat. Támogatták azt a megállapítást, amely szerint helytelen lenne a mai nehézségek miatt olyan következtetésre jutni, hogy maga a kolhozrendszer nem hatékony. Kulcskérdésnek nevezték a gyökeres gazdasági változásokat, amelyek a parasztok előtt szélesre tárják az önállóság, a vállalkozás és a kezdeményezés kapuit. Egy felszólaló arra emlékeztetett, hogy tavaly már a bérleti rendszerben folytatott termelésből származott a termékek egy negyede. Volt aki a tulajdonformák sokszínűségét üdvözölte, mondván, hogy minden formának az adott természeti-gazdasági feltételek függvényében kell fejlődnie, építve a helyi hagyományokra. A termelői önállóság témáját többen is érintették. - Ha a paraszt ismét igazi tulajdonosa lesz a földnek, az új gazdálkodási formák, a közösségi önkormányzat, a szövetkezetek, az egyéni és családi munkaformák megteremtik a hiány felszámolásának feltételeit. Több felszólaló a mezőgazdaság közgazdasági feltételeit boncolgatta, szorgalmazva a mezőgazdasági termékekre vonatkozó árrendszer felülvizsgálatát. A vitában ütköztek a munkahelyi, területi és körzeti érdekek. Másként látja a kolhozelnök, a köztársasági vezető és a miniszter az agráripari komplexum problémáit, például az állami megrendelés gyakorlatát. Algirdis Brazauskas, a Litván KP KB első titkára túlzottnak ítélte a köztársaság hústermelésére szóló - kötelezően teljesítendő - állami megrendelést. Érveit Vszevolod Murahovszkij, az Agráripari Bizottság elnöke azzal ,,kontrázta,,, hogy a megrendelések révén létrehozott központi alapokból - például a vetőmagok vagy a mezőgazdasági technika esetében - Litvánia bőségesen részesül. Mint mondta, kevesebb függ a litvániai szállításoktól, mint amilyen mértékben Litvánia függ ezektől az alapoktól. Mások az állami megrendelések mellett érvelve szocialista országok tapasztalatait emlegették, köztük Magyarországéit. Mint utaltak rá, a gazdasági ösztönzés Magyyarországon oda vezetett, hogy a gazdaságok törik magukat az állami megrendelésekért. (folyt.)
1989. március 16., csütörtök 19:08
|
Vissza »
|
|
SZKP KB - vita (2. rész)
|
Összecsaptak az érvek a talajjavítás ügyében is. Akik ellenezték, a föld kizsigerelése miatt aggódtak, míg a melioráció hívei a munkájukat dícsérő hozamnövekedési adatokra hivatkoztak. Többen - köztük Ivan Kuhar, a Kolhozok Szövetségi Tanácsának elnöke - csatlakoztak ahhoz a kolhozelnöknőhöz, aki keserű hangon utasította vissza a puszta lehetőségét is annak, hogy felszámolják a kolhozokat. A kollektív gazdaságokat megteremtő, majd védelmező korábbi korosztályokkal szembeni történelmi felelősségről beszélt. Azt azonban hozzátette, hogy a kolhozoknak a fejlődés új útját kell járniuk, s ennek éppen most találják meg leghatékonyabb módjait az új munkaformákban. Utolsóként szólalt fel a vitában Alekszandr Nyikonov akadémikus, a mezőgazdasági akadémia elnöke, aki arról beszélt, mennyire fontos az agrártudomány hatékony ágazattá tétele. Olyan új feltételek vannak kialakulóban, amelyek révén a tudomány közvetlenül bevonul a termelésbe. A vita után Mihail Gorbacsov mondott zárszót. +++
1989. március 16., csütörtök 19:12
|
Vissza »
|
|
SZKP KB - Magyarország (kieg. mtik 1088-hoz)
|
Moszkva, 1989. március 16. csütrötök (MTI-tud.) - Az állami megrendelésekről folyó vitában Vszevolod Murahovszkij szavait félbeszakítva az elnöklő Mihail Gorbacsov felelevenítette a közelmúltban Németh Miklóssal folytatott beszélgetését - derült ki a szovjet televíziónak a csütörtöki vitáról készített összefoglalójából.
Mint az SZKP KB főtitkára elmondta, érdeklődött a magyar kormányfőnél, hogyan valósult meg nálunk a mezőgazdaság reformja, hogyan sikerült érdekeltté tenni a parasztságot az államtól kapott megrendelések teljesítésében, hogyan sikerült a központi kérdést, az élelmiszer-ellátást megoldani. Németh Miklós válaszát idézve Gorbacsov azt emelte ki, hogy ma a magyyar gazdaságok versengenek az állami megrendelésekért, mert többet akarnak eladni. Kezdetben meg kellett küzdeni a bizalomért, rá kellett vezetni a mezőgazdaságot erre az útra. De végül is kemény munkával sikerült elérni a célt. - Amikor láttuk, hogy nem elégséges, amit tettünk - idézte a szovjet vezető Németh Miklóst -, tovább dolgoztunk, pótlólagos ösztönzőket alakítottunk ki. Mielőtt visszaadta volna a szót Murahovszkijnak, a főtitkár arról beszélt, hogy valami hasonló utat kell a szovjet mezőgazdaságnak is bejárnia ebben a kérdésben. +++
1989. március 16., csütörtök 19:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|