Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

SZKP KB - vita (1. rész)

Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. március 16. csütörtök (MTI-tud.) - Az SZKP KB ülésének második napján, csütörtökön a Mihail Gorbacsov által ismertetett agrárpolitikai előterjesztésről folyt a vita, amelyben összesen 24 felszólalás hangzott el.

A hozzászólók egészében egyetértettek az előterjesztéssel,
osztották az ellátás miatti aggodalmakat. Támogatták azt a
megállapítást, amely szerint helytelen lenne a mai nehézségek miatt
olyan következtetésre jutni, hogy maga a kolhozrendszer nem
hatékony. Kulcskérdésnek nevezték a gyökeres gazdasági változásokat,
amelyek a parasztok előtt szélesre tárják az önállóság, a
vállalkozás és a kezdeményezés kapuit.

    Egy felszólaló arra emlékeztetett, hogy tavaly már a bérleti
rendszerben folytatott termelésből származott a termékek egy
negyede. Volt aki a tulajdonformák sokszínűségét üdvözölte, mondván,
hogy minden formának az adott természeti-gazdasági feltételek
függvényében kell fejlődnie, építve a helyi hagyományokra.

    A termelői önállóság témáját többen is érintették. - Ha a
paraszt ismét igazi tulajdonosa lesz a földnek, az új gazdálkodási
formák, a közösségi önkormányzat, a szövetkezetek, az egyéni és
családi munkaformák megteremtik a hiány felszámolásának feltételeit.
Több felszólaló a mezőgazdaság közgazdasági feltételeit boncolgatta,
szorgalmazva a mezőgazdasági termékekre vonatkozó árrendszer
felülvizsgálatát.

    A vitában ütköztek a munkahelyi, területi és körzeti érdekek.
Másként látja a kolhozelnök, a köztársasági vezető és a miniszter az
agráripari komplexum problémáit, például az állami megrendelés
gyakorlatát. Algirdis Brazauskas, a Litván KP KB első titkára
túlzottnak ítélte a köztársaság hústermelésére szóló - kötelezően
teljesítendő - állami megrendelést. Érveit Vszevolod Murahovszkij,
az Agráripari Bizottság elnöke azzal ,,kontrázta,,, hogy a
megrendelések révén létrehozott központi alapokból - például a
vetőmagok vagy a mezőgazdasági technika esetében - Litvánia
bőségesen részesül. Mint mondta, kevesebb függ a litvániai
szállításoktól, mint amilyen mértékben Litvánia függ ezektől az
alapoktól.

    Mások az állami megrendelések mellett érvelve szocialista
országok tapasztalatait emlegették, köztük Magyarországéit. Mint
utaltak rá, a gazdasági ösztönzés Magyyarországon oda vezetett, hogy
a gazdaságok törik magukat az állami megrendelésekért. (folyt.)


1989. március 16., csütörtök 19:08


Vissza »


SZKP KB - vita (2. rész)

Összecsaptak az érvek a talajjavítás ügyében is. Akik
ellenezték, a föld kizsigerelése miatt aggódtak, míg a melioráció
hívei a munkájukat dícsérő hozamnövekedési adatokra hivatkoztak.

    Többen - köztük Ivan Kuhar, a Kolhozok Szövetségi Tanácsának
elnöke - csatlakoztak ahhoz a kolhozelnöknőhöz, aki keserű hangon
utasította vissza a puszta lehetőségét is annak, hogy felszámolják a
kolhozokat. A kollektív gazdaságokat megteremtő, majd védelmező
korábbi korosztályokkal szembeni történelmi felelősségről beszélt.
Azt azonban hozzátette, hogy a kolhozoknak a fejlődés új útját kell
járniuk, s ennek éppen most találják meg leghatékonyabb módjait az
új munkaformákban.

    Utolsóként szólalt fel a vitában Alekszandr Nyikonov akadémikus,
a mezőgazdasági akadémia elnöke, aki arról beszélt, mennyire fontos
az agrártudomány hatékony ágazattá tétele. Olyan új feltételek
vannak kialakulóban, amelyek révén a tudomány közvetlenül bevonul a
termelésbe.

A vita után Mihail Gorbacsov mondott zárszót. +++


1989. március 16., csütörtök 19:12


Vissza »


SZKP KB - Magyarország (kieg. mtik 1088-hoz)

Moszkva, 1989. március 16. csütrötök (MTI-tud.) - Az állami megrendelésekről folyó vitában Vszevolod Murahovszkij szavait félbeszakítva az elnöklő Mihail Gorbacsov felelevenítette a közelmúltban Németh Miklóssal folytatott beszélgetését - derült ki a szovjet televíziónak a csütörtöki vitáról készített összefoglalójából.

Mint az SZKP KB főtitkára elmondta, érdeklődött a magyar
kormányfőnél, hogyan valósult meg nálunk a mezőgazdaság reformja,
hogyan sikerült érdekeltté tenni a parasztságot az államtól kapott
megrendelések teljesítésében, hogyan sikerült a központi kérdést, az
élelmiszer-ellátást megoldani.

    Németh Miklós válaszát idézve Gorbacsov azt emelte ki, hogy ma a
magyyar gazdaságok versengenek az állami megrendelésekért, mert
többet akarnak eladni. Kezdetben meg kellett küzdeni a bizalomért,
rá kellett vezetni a mezőgazdaságot erre az útra. De végül is kemény
munkával sikerült elérni a célt. - Amikor láttuk, hogy nem
elégséges, amit tettünk - idézte a szovjet vezető Németh Miklóst -,
tovább dolgoztunk, pótlólagos ösztönzőket alakítottunk ki.

    Mielőtt visszaadta volna a szót Murahovszkijnak, a főtitkár
arról beszélt, hogy valami hasonló utat kell a szovjet
mezőgazdaságnak is bejárnia ebben a kérdésben. +++


1989. március 16., csütörtök 19:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD