|
|
|
|
Németh Miklós beszéde az ASPEN-konferencián (3. rész)
|
Sőt, Nyugat-Európa is úgy képes a legjobb eredménnyel versenyezni a világ más növekedési központjaival, ha a kontinens egészén stabilitás van. A ,,közös európai ház,, építését akadályozhatja, ha az Európa két része közötti eltérő fejlődési ütem a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok tartós visszaeséséhez, illetve stagnálásához vezet. A kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok szerkezeti nehézségei jól ismertek, ám ezek tovább növekedhetnek, ha 1992-re a belső határait leépítő egységes nyugat-európai piac létrejön, s az így kialakuló világgazdasági mértékű térség méginkább önmagára koncentrál. Az Európai Közösség és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közötti hivatalos kapcsolatok felvétele rendkívül fontos lépés az összeurópai viszonyok normalizálása szempontjából. De további lépésekre van szükség. A magyar kormányzat nagy jelentőséget tulajdonít az EK és az MNK között 1988-ben megkötött és ratifikált kereskedelmi és kooperációs megállapodásnak. Ez egy harmincéves időszak lezárása, de sokkal fontosabb, hogy egy új korszak nyitánya legyen. Az egységes nyugat-európai belpiac megteremtésére irányuló törekvések a fejlődés újabb dimenzióját jelentik, amelyek messze túlmennek a jelenlegi kelet-nyugati szerződéskereteken. Magyarország számára is kiemelt feladat, hogy az EK-val kötött megállapodását úgy töltse ki tartalommal, hogy az az európai együttműködést és biztonságot, s a magyar nemzeti célokat, a magyar gazdaság és társadalom korszerűsítését egyaránt szolgálja. A Magyar Népköztársaság az 1975-ben aláírt Helsinki Zárónyilatkozatot a ,,közös európai ház,, olyan ,,tervrajzának,, tekinti, amely közel másfél évtized alatt bizonyította: lehet rá támaszkodni A Zárónyilatkozat fontos eszköz az európai megosztottság áthidalásában és hosszú távú felszámolásában, alkalmas arra, hogy közös ,,európai belpolitikát,, hozzunk létre, amely az együttműködés funkcionális gazdasági, műszaki, környezetvédelmi területeitől a politikailag érzékeny emberi jogok szférájáig terjed. Ezt bizonyította a legutóbbi bécsi utótalálkozó. Magyar szempontból Helsinki a nemzeti érdekek nemzetközi elismertetése és érvényesítése szemontjából is roppant jelentőségű. Mint bizonyára tudják, a magyarok egyharmada határainkon kívül, elsősorban a környező országokban él. Számukra a nemzetiségi jogok biztosítása térségünk demokratizálásának egyik fontos eleme. Ezért azt a politikát, amely a nemzeti kisebbségek elemi jogait nem garantálja, a többi európai országhoz hasonlóan mi is lényegében Európa-ellenesek, az egyetemes emberi jogokat sértőnek ítéljük. (folyt.köv.)
1989. március 16., csütörtök 18:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|