|
|
|
|
A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése (1. rész)
|
1989. március 11., szombat - A több mint 13 ezres tagság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában, ahol szombaton megkezdődött a Magyar Demokrata Fórum kétnapos országos gyűlése. Az MDF első nagyszabású, országos rendezvényén megjelent Szűrös Mátyás, az országgyűlés elnöke. Ott volt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, s nagy számban vettek részt az eseményen a nemzetközi sajtó különböző orgánumainak munkatársai.
A tanácskozást Für Lajos, az MDF ideiglenes elnökségének tagja nyitotta meg, ezt követően kapott szót a mozgalmat az első közgyűlésig irányító testület több tagja, hogy számot adjon az eddigi működésről, az MDF helyzetéről. Az elsőként felszólaló Csoóri Sándor kiemelte: tévedés lenne azt hinni, hogy az MDF értelmiségi csoportosulás, úgymond az írók, tollforgatók játéktere. E szellemi mozgalom valójában politikai küzdőterep. Ezt követően felvetette - mint a tanácskozás során csaknem valamennyi felszólaló - hogy az MDF továbbra is mozgalomként működjön-e vagy alakuljon párttá. Csoóri Sándor úgy vélekedett: a párt vagy nem párt kérdése voltaképpen elszegényítő gondolat, s eltereli a figyelmet a jelenleg legfontosabb feladatról, az összefogásról, az egység megteremtéséről. Bíró Zoltán előadásában áttekintette, s egyúttal mérlegelte az MDF eddigi tevékenységét. Hangsúlyozta: annak idején az MDF úgy jött létre, hogy néhány értelmiségi nem tudta már szó nélkül hagyni azt a gazdasági és politikai hanyatlást, amely az ország katasztrófájával fenyegetett, s fenyeget még ma is. A párttá alakulás kérdéséről Bíró Zoltán kifejtette: elkerülhetetlen, hogy az MDF - amennyiben részt kíván venni a politikai életben - előbb vagy utóbb megszervezze a maga pártját, de egyáltalán nem mindegy, hogy ez mikor történik. Mindenesetre leszögezte, hogy akár pártként, akár mozgalomként, az MDF-nek jelen kell lennie a következő választásokon. Az átmenet időszakára egy alkotmányozó nemzetgyűlés létrehívását szorgalmazta Bíró Zoltán, mert úgy vélekedett, hogy a koalícióra sem az MSZMP, sem a többi, alakulóban lévő párt még nem kellően felkészült. (folyt.köv.)
1989. március 11., szombat 16:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|