|
|
 |
|
 |
Az MSZMP KB ülése - Szóvivői (26. rész)
|
Még tartott a Központi Bizottság ülése, amikor Major László, a
párt szóvivője megnyitotta a tanácskozást követő hagyományos
nemzetközi sajtótájékoztatót. Bejelentette, hogy a szóvivői
értekezlet idején Grósz Károly főtitkár az MSZMP Politikai
Főiskoláján a párttag országgyűlési képviselőket informálja a KB
üléséről. Közölte azt is, hogy a testület jóváhagyta az MSZMP
jelöltjeként Szűrös Mátyást az Országgyűlés elnöki posztjára. A
jelölést a Hazafias Népfront jelölő bizottságához eljuttatják. Az
MSZMP-nek az a véleménye, hogy ha az Országgyűlésen további
jelöleket állítanak, akkor a párt azzal egyetért, de leszögezte: az
MSZMP-nek egy jelöltje van, Szűrös Mátyás, a párt parlamenti és
külügyi titkára.
Mivel a KB-ülés utolsó napirendi pontjának is Berecz János volt
az előadója, aki az első napirend előterjesztőjeként személyesen
kívánta az újságírókat témájáról tájékoztatni, a szóvivő
formabontásként a nemzetközi kérdésekről szóló beszámolóról adott
áttekintést. Szólt arról, hogy Szűrös Mátyás több mint egy órás
előadásában 1984-től napjainkig vázolta fel a magyar külpolitika
törekvéseit. Az MSZMP nemzetközi tevékenységét elemezve
bejelentette: széles körű pártközi találkozó szervezésén
munkálkodik, s több mint 2O párttal már fel is vette a kapcsolatot.
Az előkészítés célja, hogy a nyár elején Budapesten létrejöjjön egy
kerekasztal-konferencia, amelyen kötetlen formában, dokumentumok
elfogadása nélkül vitassák meg az európai sorskérdéseket, a földrész
államainak, népeinek egymáshoz való viszonyát. E szimpóziumon az új
Európa filozófia megfogalmazását tervezik.
A kétoldalú államközi kapcsolatokról szólva a legutóbbi
találkozók sorában kiemelkedőnek minősítette Grósz Károly
jugoszláviai megbeszélését, amelyet az előadó úgy értékelt:
történelminek nevezhető, hogy a jugoszláv fél késznek mutatkozott a
magyarokkal közös nemzetiségi deklaráció aláírására. A nemzetközi
közvéleményt élénken foglalkoztató két kérdésről, a magyar-izraeli
és a magyar-dél-koreai kapcsolatokról elmondta: Magyarország újabb
tárgyalásokat kezdeményez a közeljövőben Izraellel. A Koreai
Köztársasággal alakuló viszonyunk célja elsődlegesen az, hogy
enyhítse a feszültséget a Koreai-félszigeten, a kapcsolatfejlesztés
nem irányul a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. (folyt.
köv.)
1989. március 7., kedd 20:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|