|
|
 |
|
 |
A Független Jogász Fórum állásfoglalásai (1. rész)
|
1989. március 5., vasárnap - Az Országgyűlés márciusi ülésszakán várhatóan a honatyák elékerül a sztrájkról és a Munka Törvénykönyve módosításáról, valamint az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezet. E témaköröket megvitatták a Független Jogász Fórumban tömörülő jogászok is, s kialakították álláspontjukat.
A Fórum szerint egyik tervezet sem alkalmas jelenlegi formájában
arra, hogy a Parlament megtárgyalja. A sztrájkjognak mint alapvető
munkavállalói jognak a szabályozását az alkotmányban látják
szükségesnek, és egyben - néhány rövid szabállyal - kielégítően
megoldhatónak. E szabályok közé nem kerülhetnek be a tervezetben
most szereplő, a sztrájk célját, szervezésének jogát és az abban
résztvevők jogait érintő korlátozások. A sztrájk szervezőit és
résztvevőit védő garanciákat viszont feltétlenül indokoltnak vélik
beépíteni.
A jogalkotás törvényben rögzített elveivel
összeegyeztethetetlennek tartják, hogy a Munka Törvénykönyve
módosításának tervezete semmilyen formában nem került társadalmi
vitára. A szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó szabályok -
minden jogtól megfosztva a kisebbségi szakszervezeteket - a tartóssá
váló összeütközések veszélyét hordozzák. Gátolják az alkalmazottak
közötti szolidarítás kialakulását, s végeredményben gyengítik
nemcsak a kisebbségben maradó, hanem a többségi szakszervezeteket
is. A Független Jogász Fórum szerint a javaslat a hatályos joghoz
képest is csökkenti a dolgozók részvételének lehetőségét a
munkahelyi irányításban. Még ebből is kizárja a gazdasági társaságok
alkalmazottait, s ezzel - a tulajdonosi érdekre hivatkozva - olyan
ellenőrzési jogokat iktat ki, amelyek a munkahelyi konfliktusok és
menedzseri visszaélések fékezésével a világon mindenütt a
tulajdonosi érdekeket is védik. Ezt a jogalkotói lépést a jogászok
megengedhetetlennek tartják napjainkban, amikor a mesterségesen
felgyorsított társasággá alakulási folyamatban mind jobban eltűnik
az állami tulajdonos.
Mind a hatályos, mind a tervezett jogszabályokból hiányzik a
munkahelyi ellentétek megelőzésének és feloldásának
intézményrendszere. Ezért mielőbb megalkotandónak tartják a
munkáltatók és alkalmazottak közti kollektív kapcsolatokat átfogóan
rendező törvényt, és ugyanígy az évek óta elodázott új Munka
Törvénykönyv kidolgozását is. (folyt.köv.)
1989. március 4., szombat 12:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|