|
|
|
|
Tanácselnöki értekezlet a Belügyminisztériumban (1. rész)
|
1989. március 3., péntek - A megyei tanácsok vezetői támogatják az 1995-re tervezett Budapest-Bécs Világkiállítás megrendezését. Egyetértenek azzal, hogy a rangos nemzetközi esemény olyan jelentős nemzeti vállalkozás lenne, amely nagymértékben elősegíthetné Magyarország bekapcsolódását Európa vérkeringésébe. Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedése mellett a rendezvény nagy gyakorlati hasznot is hozna a magyar gazdaság számára. Ide sorolható egyebek között az alacsony színvonalú hazai infrastruktúra felzárkóztatása, az idegenforgalom további lendületes fejlődése; a legfontosabb azonban minden bizonnyal a külföldi működőtőke megélénkülő érdeklődése lehetne. Mindenekelőtt ezt hangsúlyozták azon a tanácskozáson, amelyet a megyei és a megyei jogú városi tanácselnökök részvételével tartottak pénteken a Belügyminisztériumban. Az eszmecserén részt vett a tárca vezetője, Horváth István.
A világkiállítás terveit áttekintve a tanácskozás résztvevői aggodalmuknak is hangot adtak. Elsősorban azt nehezményezték, hogy a közvélemény a mai napig sem kapott kimerítő tájékoztatást az elképzelésekről, a nemzetközi rendezvény várható költségeiről, illetve azok megtérüléséről. Így nem csoda - mondotta több tanácselnök -, hogy vannak, akik úgy érzik: a bős-nagymarosi vízlépcső ügyéhez hasonlóan, az állampolgárok ,,feje felett,, születik a döntés. Az értekezlet résztvevői ezért sürgették, hogy a lakosság mielőbb kapjon pontos, részletes információt a tervekről. Felhívták a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a világkiállítással kapcsolatos fejlesztések ,,megállnak,, a Duna vonalánál, s a keleti országrész kimarad annak hasznából. Ezért szükségesnek tartották olyan programok kidolgozását, amelyek valamilyen módon a közvetlenül nem érintett megyéket is bekapcsolják a rendezvénysorozat eseményeibe. Elhangzott az is, hogy az ország nyugati fele sincs éppen irígylésreméltó helyzetben, hiszen olyan élénk turistaforgalmat kell kezelniük, amelyre nem áll rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra. Ez a fogalom egyébként a tanácskozás egyik kulcsszava volt; az úthálózat, a távközlés leromlott állapotából fakadó problémákra elgondolkodtató példák sorát hozta fel minden tanácselnök. (folyt. köv.)
1989. március 3., péntek 16:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|