|
|
|
|
Az Új Márciusi Front és a KISZ megbeszélése (1. rész)
|
1989. március 2., csütörtök - Meg kell találni az átmenetnek azt a formáját, amely a monolitikus egypártrendszerű berendezkedésből nagy nemzeti trauma nélkül vezet át a többpártrendszerű parlamentáris demokráciába. Egyebek között erre a megállapodásra jutottak az Új Márciusi Front és a KISZ képviselői azon a tanácskozáson, amelyet csütörtökön tartottak a KISZ KB székházában. A találkozón az ÚMF-nek azokat a javaslatait vitatták meg, amelyeket a közelmúltban tett a képviseleti demokráciára való átmenet megkönnyítésére, a nemzeti bizottság létrehozására. Az Új Márciusi Frontnak ez volt az utolsó megbeszélése ebben a témában.
Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára a tanácskozás lényegét összefoglalva az MTI munkatársának elmondta: a parlament legitimitását nem megkérdőjelezve, sőt, törvényhozó szerepét kiteljesítve szükségét látják, hogy a társadalom különböző erői intézményes formában, szervezetten befolyásolhassák a törvényhozást. Csak így érhető el, hogy az új alkotmányozási folyamat az 1990 utáni társadalmi működési mód megfelelő alapja legyen. A KISZ és az ÚMF megállapodott abban is, hogy folyamatosan együttműködnek e célok megvalósításában. Hogy ez nem verbális gesztus, kitűnt abból is, hogy mindkét fél mihamarabb szeretné konkretizálni, kézzelfoghatóvá tenni együttműködésük tartalmát. Vitányi Iván, az ÚMF ügyvezető titkára az eddigi beszélgetések tapasztalatairól tájékoztatta az MTI munkatársát. Mint mondotta: javaslatukról tárgyalatak sorrendben a Független Kisgazdapárttal, a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal, a Szabad Demokraták Szövetségével, a Magyar Néppárttal, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társasággal, a Szabad Kezdeményezések Hálózatával és ezen keresztül a FIDESZ-szel, a Független Jogász Fórummal, továbbá a TDDSZ-szel, a Duna Körrel, a Duna Alapítvánnyal, az MSZMP-vel és a sorban utolsóként a KISZ-szel. A Münnich Ferenc Társasággal nem kívántak megbeszélést folytatni, a Magyar Demokrata Fórum pedig nyilatkozatban közölte, hogy nem az ÚMF javaslatát, hanem az alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozását tartja időszerűnek, így az MDF-el közvetlen tárgyalás nem jött létre. A párbeszéd során egyöntetű véleményként fogalmazódott meg: szükséges olyan érdekegyeztető testület létrehozása, amely több, mint pusztán konzultatív testület. Ennek módot kell adni a vélemények egyeztetésére és képviseletére a közvélemény és a hatalom előtt. (folyt.köv.)
1989. március 2., csütörtök 21:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Új Márciusi Front és a KISZ megbeszélése (2. rész)
|
A tárgyalópartnereknek ezzel kapcsolatban bizonyos fenntartásaik is voltak, például: valóban megkapják-e a lehetőséget erre a képviseletre? Az volt a véleményük és egyben feltételük is: a gyakorlat mutatja meg, mennyire működik ez a forma. A szervezetek általában elfogadták azt a javaslatot is, hogy alakuljon egy viszonylag szűk körű előkészítő bizottság, amely meghatározza azt, hogy a továbbiakban mi lesz a nemzeti bizottság működési rendje és kik a tagjai - hangsúlyozta végezetül Vitányi Iván. (MTI)
1989. március 2., csütörtök 21:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|