|
|
|
|
Európai Parlament küldöttsége (3. rész)
|
,,A politikai meggondolásnak még a gazdaságinál is nagyobb súlya van,, - érvelt a bécs-budapesti világkiállítás mellett Habsburg Ottó, aki abszurdumnak nevezte azt a felfogást, amely szerint Magyarország vagy például Csehszlovákia kelet-európai, Ausztria viszont nyugat-európai ország lenne. ,,Közép-európaiság? Igen, természetesen létezik, és az jelenti a jövőt,, - szögezte le Habsburg Ottó. A szünetet követően Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára volt az Európai Parlament küldöttségének beszélgető partnere. Elsősorban a Népfront átalakuló szerepéről volt szó, az új, többpártrendszerű körülmények között. Huszár István az új típusú Népfront szükségességét hangsúlyozta. Mint mondta, meg kell válni az eddig betöltött ,,,közjogi szolgáltatóvállalati,, szereptől, amely például a képviselőjelöltek állításában mutatkozott meg. A HNF-nek önálló politikai szövetségnek, valódi politikai mozgalomnak, de nem a ,,párton kívüliek pártjának,, kell lennie - állapította meg. Huszár István - kérdésre válaszolva - közölte: a Népfront újszerű felfogásával függ össze az is, hogy a HNF-nek nincs saját jelöltje az Országgyűlés új elnökének a személyére. Ő maga március 6-án az Országos Tanács ülésén indítványozni fogja, hogy a HNF vezető testülete tegyen javaslatot egy jelölő bizottságra, amely a parlament tagjaiból áll majd, s e jelölő bizottság mérje föl, ki lenne legalkalmasabb a tisztség betöltésére. ,,Örülnék, ha nem egy jelölt lenne,, - tette hozzá Huszár István. Az Európai Parlament küldöttsége délután Kovács László külügyminiszter-helyettessel találkozott, aki átfogó tájékoztatást adott a magyar külpolitika új hangsúlyairól, különös tekintettel a nyugat-európai integrációs szervezetekkel való kapcsolatok bővítésére. A vendégek számtos kérdést tettek föl, például a magyar külpolitika mozgásszabadságáról, a romániai magyar kisebbség helyzetéről. A maguk részéről beszámoltak arról, hogy mit tettek és tesznek az Európai Közösségek tagállamai - külön-külön, illetve együttesen - az emberi jogok romániai tiszteletben tartása érdekében. Mint a küldöttség egyik belga tagja megemlítette: belgiumi városok és falvak testvérvárosi, illetve testvérfalu kapcsolatok kialakítását akarják kezdeményezni a megsemmisítésre ítélt romániai településekkel. (MTI)
1989. március 1., szerda 18:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|