|
|
|
|
A Minisztertanács ülése - közlemény (1. rész)
|
1989. február 22., szerda - A Minisztertanács szerdai ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós miniszterelnök beszámolóját Franz Vranitzkyvel, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjával folytatott határ menti munkatalálkozójáról.
A kormány kezdeményezte a honvédelmi törvény és a Büntető törvénykönyv módosítását. A Minisztertanács a Romániából áttelepültek helyzetéről, az ezzel kapcsolatos feladatokról előterjesztést hallgatott meg, és úgy határozott, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány kezdeményezte, hogy Magyarország csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó Genfi Egyezményhez. A Minisztertanács határozatot hozott a koncepciós büntető ügyek felülvizsgálatáról. A kormány elfogadta az igazságügyi szervek által benyújtott jelentést, és egyetértett azzal, hogy javítani szükséges a bíróságok, ügyészségek működésének tárgyi és személyi feltételeit. A Minisztertanács megvitatta a gazdaságilag elmaradott térségek helyzetéről és fejlesztéséről szóló előterjesztést. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter javaslatát elfogadva a kormány úgy határozott, hogy Magyarország csatlakozzék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló Montreali Jegyzőkönyvhöz. (folyt. köv.)
1989. február 22., szerda 18:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács ülése - Szóvivői tájékoztató (2. rész)
|
Garajszki István és Nagy Attila, az MTI tudósítói jelentik:
Még tartott a Minisztertanács szerdai ülése, amikor Marosán György kormányszóvívő és Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tájékoztatta a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőit a tanácskozáson elhangzottakról. Bevezető nyilatkozatában Marosán György kiemelte: a Minisztertanács meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós miniszterelnök beszámolóját Franz Vranitzkyval, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjával folytatott határmenti munkatalálkozójáról. A kormány ezt követően tárgyalt a gazdaságilag elmaradott térségek helyzetéről és a fejlesztésükkel összefüggő feladatokról. Az eddigi munkákról az Országos Tervhivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság képviselői számoltak be. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a terület- és a településfejlesztés eddigi eredményeiről szóló jelentést az új középtávú terv kidolgozási munkálataiba illesztve, - új területfejlesztési stratégiát és programot felvázolva - 1990-ben indokolt az Országgyűlés elé terjeszteni. A kormány szükségesnek tartja, hogy az agrárpolitika megújításával összehangolva egy új falufejlesztési programot is fogalmazzanak meg. A kormány a katonai szolgálat jelenlegi rendszerének megváltoztatásával összefüggésben javasolja a honvédelmi törvény és a Büntető Törvénykönyv módosítását. Ennek értelmében a fegyveres szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók részére lehetővé tett fegyver nélküli katonai szolgálat mellett meg kell teremteni a polgári szolgálat intézményét is. (folyt. köv.)
1989. február 22., szerda 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A belügyminiszter tájékoztatta a Minisztertanácsot készülő parlamenti beszámolójáról. Az ülésen hangsúlyozták, hogy a menekültek ügye belpolitikai életünk problematikus jelenségévé vált. Nemzetközi visszhangja is számottevő. Bár a kormány politikáját illetően a közvéleményben megosztottság is tapasztalható, a lakosság többsége támogatja a menekültek befogadásával, beilleszkedésének segítésével kapcsolatos intézkedéseket. A külügyminiszter javaslata alapján a kormány indokoltnak tartotta, hogy a Magyar Népköztársaság csatlakozzék a menekültek befogadására vonatkozó genfi egyezményhez, és az ehhez csatolt New-York-i jegyzőkönyvhöz. A Minisztertanács elfogadta az igazságügyi szervekről benyújtott jelentéseket. Egyetért azzal, hogy javítani szükséges a bíróságok, a Legfelsőbb Bíróság és az ügyészségek, valamint a Legfőbb Ügyészség munkájának személyi és anyagi feltételeit. A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter javasolta a kormánynak - s az indítványt a testület elfogadta -, hogy Magyarország csatlakozzék az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvhöz. A szóvivő bejelentette: a kormány a március elsejére tervezett víz- és csatornadíj emelést nem lépteti hatályba. Az ülésen ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a víz természeti kincsünk, takarékos felhasználásának feltételeit mielőbb meg kell teremteni. A honvédelmi törvény tervezett módosításáról szólva Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kifejtette: a kormány elfogadta a polgári szolgálat bevezetésével foglalkozó honvédelmi minisztériumi és igazságügyi minisztériumi előterjesztést, s a törvénytervezet áprilisban a parlament elé kerül. A koncepció értelmében a katonakötelesek a sorozáson, de legkésőbb a katonai eskü letételéig kérhetik személyesen vagy írásban a polgári szolgálat engedélyezését. A kérelmet egy, a hadkiegészítő parancsnokság és a megyei, illetve fővárosi tanács által kialakított bizottság bírálja felül, s a döntéssel szemben fellebbezési lehetőség van. Először a honvédelmi miniszterhez, majd a bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni. A kormány a polgári szolgálat időtartamát illetően két változatot terjeszt a parlament elé. Az egyik szerint 36, a másik szerint pedig 30 hónapi szolgálatot kellene egyfolytában teljesíteni. A parlament dönt arról, hogy elfogadja-e a két variáns valamelyikét, vagy pedig egy harmadik változat mellett teszi le a voksát. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 18:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (4. rész)
|
A szolgálat tartalmának kidolgozására az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke és a Szociális- és Egészségügyi Minisztérium kapott megbízást, hiszen a polgári szolgálatot teljesítők jelentős része az egészségügyi és a szociális intézményekben végzett munkával teljesíti majd kötelezettségét. Az e kérdéskör szabályozására vonatkozó minisztertanácsi rendeletet várhatóan májusban tárgyalja majd a kormány, a módosított honvédelmi törvény pedig július elsejével lép életbe. A rövid határidőre való tekintettel a kormány kérni fogja a parlamentet, hogy hatalmazza fel a szabályozásra és a tapasztalatok birtokában születne majd meg a végleges törvényi szabályozás, amelyet a legközelebbi behívások során már alkalmazni fognak. Kulcsár Kálmán kitért arra a kérdésre is, hogy mi történik azokkal a szolgálatot megtagadó és ezért a katonai bíróságok által elítélt személyekkel, akik jelenleg börtönbüntetésüket, vagy fogházbüntetésüket töltik. Jelenleg 73 ilyen személy van a büntetésvégrehajtási intézetekben, s a hónap végéig számuk körülbelül tízzel fog csökkeni a feltételes szabadlábra helyezések folytán. Az igazságügyminiszternek joga van arra, hogy határozatlan ideig félbeszakítsa ezeket a büntetéseket és július elsejével - ha a parlament elfogadja a polgári szolgálatról szóló törvényt - , az elítéltek kegyelemben részesülnek, vagyis semmilyen formában nem kell már vállalniuk további szolgálatot. A szabadságvesztés büntetések félbeszakítása március elsejével történik meg. A katonai bíróság előtt folyó eljárás vádlottjaként szereplő egyének eljárási kegyelemben részesülnek akkor, ha szeptember 30-ig vállalják a katonai, illetve a polgári szolgálat valamelyikét. A honvédelmi törvényben rögzített kedvezményeket - például azt, hogy 3 gyermek eltartójának nem kell bevonulnia - a polgári szolgálatra is alkalmazni fogja a Honvédelmi Minisztérium. Az igazságügyminiszter hozzátette, hogy a törvénymódosításban az egyetemi és főiskolai hallgatók katonai szolgálatának teljesítéséről is rendelkeznek majd. A jövőben rendszerint az egyetemi, főiskolai tanulmányok befejezése után kezdik meg ezek a fiatalok katonai szolgálatukat, amely a tartalékos tiszti képzéssel zárul. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 18:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács ülése (5. rész)
|
Az igazságügyminiszter röviden szólt a címer használatát szabályozó minisztertanácsi rendelet módosításáról. Hangsúlyozta: célszerűnek látszik a nemzeti jelképek - például a Kossuth címer - használatát lehetővé tenni. A koncepciós perek felülvizsgálata kapcsán Kulcsár Kálmán előrebocsátotta, hogy ezekkel a kérdésekkel a kormány felhatalmazása alapján a parlament a legközelebbi ülésén foglalkozik részletesen. Annyit azonban már most is elmondott: a kormány által megbízott bizottságok átvizsgálják azoknak a pereknek a peranyagait, períratait, amelyekben nagy valószínűséggel koncepciós elemek találhatók. A vizsgálatok az 1945-től 1962-ig lefolytatott eljárások írataira terjednek ki. A bizottsági munka befejezését követően az előterjesztett anyag alapján az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész együttesen tesz majd javaslatot arra, hogy milyen módon zárják le ezeket az ügyeket. Elképzelhető, hogy törvényi rendezés születik, tehát egy törvénnyel határozzák meg, hogy milyen perekben, kiket ítéltek el ártatlanul, és ennek milyen következményei vannak. Bizonyos esetekben sor kerülhet arra is, hogy bírósági perorvoslat, vagy perújítás alapján záródjanak le ezek az ügyek. A bizottságok egyéves határidőt kaptak a munka elvégzésére. Az igazságügyminiszter hangsúlyozta: nem lenne célszerű, ha egyéni kérelmekkel árasztanák el a bíróságokat, mert amúgy is minden problematikus ügyet felülvizsgálnak. Az internálásokról és a kitelepítésekről szólva rámutatott: ezek nem büntetőperek voltak, s ezért nem igazságügyi elbírálást igényelnek. A belügyminiszter és az igazságügyminiszter felhatalmazást kapott, hogy ezekben a kérdésekben a kormány számára intézkedést javasoljon. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 18:57
|
Vissza »
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (6. rész)
|
A tájékoztató után a jelenlévő újságírók számos kérdést tettek fel a szóvivőnek, illetve az igazságügyminiszternek. A Magyar Rádió tudósítója annak a kifogásának adott hangot, hogy az utóbbi időben romlott a kormányhivatalok tájékoztatási munkája. Véleménye szerint több olyan esemény volt, amelyről a magyar közvélemény csak ,,másodkézből,, szerezhetett tudomást. A szóvivő nem osztotta ezt a nézetet, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az államigazgatási szervek egy része nem készült fel a lakosság információéhségének kielégítésére. A tudósító egy készülő sporttörvényre hivatkozva arról érdeklődött, szükség van-e továbbra is önálló állami hivatalra a sport irányításában. Marosán György válasza: a kormány ebben az évben nem tervez szervezeti átalakulást. A rövid választ Kulcsár Kálmán azzal egészítette ki, hogy tudomása szerint nem készül sporttörvény, viszont az ÁISH törvényerejűrendelet-tervezetet készített elő, amely kizárólag a sportszövetségekkel kapcsolatos. Erre azért van szükség, mert az egyesületek a közelmúltban elfogadott egyesülési törvény alapján önálló gazdálkodó szervezetekké váltak; az ÁISH viszont úgy véli, hogy az egyesületeket összefogó szövetségeknek továbbra is működőképesnek kell maradniuk, s az állami irányítás - ha arra szükség lesz - rajtuk keresztül valósítható meg. A Minisztertanács - tette hozzá Kulcsár Kálmán - valóban tervezi, hogy felülvizsgálja a kormányzati munkát, ugyanakkor még nincs kialakult véleménye arról, szükség van-e állami sportirányításra. A legnagyobb érdeklődést a koncepciós perek felülvizsgálata, illetve az alternatív katonai szolgálat bevezetése váltotta ki. Egy görög újságíró az iránt érdeklődött, nem tartanak-e attól, hogy a fiatalok az új lehetőségekkel élve megpróbálnak kibújni a katonai szolgálat alól. Megkérdezte azt is, hogy lesznek-e tiltó rendelkezések a nemzeti jelképek használatában. Kulcsár Kálmán leszögezte: a Honvédelmi Minisztérium szakembereinek számításai szerint e szolgálati forma bevezetése nem veszélyezteti a hadsereg behívási rendjét. Igaz ugyan, hogy a megterhelést tekintve könnyebb a polgári szolgálat, viszont ezt ellensúlyozza, hogy huzamosabb ideig kell azt letölteni. A terheket tehát igyekeztek kiegyensúlyozni. Ami a második kérdést illeti, az igazságügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy nem szabad összekeverni a történelmi, nemzeti jelképeket a mozgalmi jelvényekkel, amelyek egyébként nem ennek a törvénynek a hatálya alá tartoznak. A korábban kompromitálódott mozgalmak jelvényeinek használatát amúgyis jogszabályok tiltják. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (7. rész)
|
A Reuter tudósítójának kérdésére válaszolva Kulcsár Kálmán elmondta: ,,az Igazságügyi Minisztérium azt javasolja, hogy a hozzátartozók által kívánt dátum legyen Nagy Imre és társai temetésének időpontja. A végső döntés nem az Igazságügyi Minisztérium kezében van,, - hangzott a válasz. A miniszter a koncepciós perek felülvizsgálatával kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy még nem fejeződött be az a történeti jellegű kutatómunka, amely az 1956-os események feltárását szolgálja. A kormány meg kívánja várni ennek a feltáró munkának a lezárását, mielőtt kialakítaná állásfoglalását az 1956-os eseményekkel összefüggő perekkel kapcsolatban. A történelmi elemzést követően ezeket a periratokat is áttekintik majd. A Népszava kérdése nyomán Kulcsár Kálmán elmondta, hogy azok a szolgálatmegtagadók, akik most várhatóan kegyelemben részesülnek, egyúttal büntetlen előéletűnek lesznek. Akiket korábban elítéltek, és letöltötték a büntetésük bizonyos hányadát, azok már mentesültek a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Amennyiben ez nem történt meg, az Igazságügyi Minisztérium ezzel kapcsolatban intézkedik. A falufejlesztési programmal kapcsolatban Marosán György utalt arra: a kormányzati szervek most dolgozzák ki elképzeléseiket, miként segíthetnék a program megvalósulását. Fő célként jelölik meg az önszerveződés elősegítését, a helyi kezdeményezések felkarolását. A szovjet rádió tudósítója emlékeztetett arra a nyilatkozatra, miszerint az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elfogadhatónak tartja az alternatív szervezetek javaslatát: november 7-e ne legyen munkaszüneti ünnep. Ezzel kapcsolatban megkérdezte: ,,kikérték-e a magyar munkásosztály véleményét erről,, a döntésről? Marosán György leszögezte: a Minisztertanács valóban úgy döntött, hogy november 7-e a jövőben nem lesz munkaszüneti nappal járó ünnep. Hozzátette: ismeretei szerint a környező szocialista országok többségében sem munkaszüneti nap november 7-e. A kérdés egyébként úgy vetődött fel, hogy a Parlament döntése nyomán munkaszüneti nappá váló március 15-ével növeljék-e az ilyen ünnepek számát, vagy valamely más ünnepet munkanappá nyilvánítsanak-e. A Veszprém Megyei Napló munkatársa arról érdeklődött: nem tekinthető-e kedvezőtlen előjelnek a ,,kormányzópárt,, és az alternatív szervezetek várható tárgyalásainak előestéjén, hogy az alternatív szervezetek elutasították a Hazafias Népfront javaslatát március 15-e közös megünneplésére, s egy 12 pontos kiáltványt fogalmaztak meg. (folyt.köv.)
1989. február 22., szerda 20:26
|
Vissza »
|
|
A Minisztertanács ülése - szóvivői tájékoztató (8. rész)
|
A kormányszóvivő állásfoglalása: minden szervezetnek, pártnak és mozgalomnak szuverén joga, hogy eldöntse, milyen körülmények között kíván megemlékezni március 15-éről. A közös ünneplés kedvezően hatna a kialakuló közmegegyezésre, ugyanakkor az alternatív szervezetek tartózkodása nem jelenti eleve gátját a valóban esedékes megbeszéléseknek, amelyekre az igényt - mint köztudomású - az MSZMP már korábban bejelentette. Az alternatív szervezetek közleményében megfogalmazott 12 pontban számos olyan található, amely mellett az MSZMP és a kormány is letette a voksot. Ilyenek a jogállam megteremtésére, a többpártrendszerre, a sajtószabadságra, a tulajdonformák pluralizmusára vonatkozó javaslatok. A Die Presse újságírója azt tudakolta: tervezi-e a kormány, hogy esetleg az 1962 utáni, koncepciós jellegű ügyeket is felülvizsgálja. Ezek közé sorolta a tudósító például a magyar reform visszafogását követő úgynevezett tsz-elnök pereket. A szóvivő elmondta: szóba került, hogy az 1962-t követő időszak pereit is át kellene tekinteni, azonban az óriási energiát és sok munkát igénylő vizsgálatokat most az 1945 és 1962 közötti periódus értékelésére összpontosítják. Ennek ellenére minden olyan kérelmet megfelelően elbírálnak, amely az érintettek részéről beérkezik. A víz- és csatornadíjak emelésének elhalasztásával kapcsolatban a Képes 7 arról érdeklődött, milyen forrásokból pótolja a költségvetés a kieső összeget. Megkérdezte az újságíró azt is, értékelte-e a kormány a sztrájktörvény tervezetét. Az első kérdésre rövid választ adott a szóvivő: a kieső bevételek pótlásának lehetőségét még vizsgálják az illetékesek. A sztrájktörvény tervezetéről külön nem esett szó a Minisztertanács ülésén, viszont a kormány feltétlenül szükségesnek tartja e jogszabály megalkotását, ugyanakkor kész megfontolni az eddig felvetett különféle javaslatokat is. Az utolsó kérdést a UPI tudósítója tette fel: lesz-e hivatalos magyar állásfoglalás Václav Hável ügyével kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy számos szervezet elutasította a cseh író ellen folytatott eljárást. Marosán György lakonikus tömörséggel válaszolt: a kormányszóvivőnek nem feladata, hogy kommentálja más országok eseményeit. (MTI)
1989. február 22., szerda 20:29
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|