|
|
 |
|
 |
A független képviselők csoportjának ülése (4. rész)
|
Az Új Márciusi Frontnak egy nemzeti bizottság létrehozására
vonatkozó javaslatáról Vitányi Iván, a VMF ügyvezető titkára
tájékoztatta a képviselőket. A nemzeti bizottság a képviseleti
demokráciába való átmenet segítője lehetne, s az új, többpárti
választásokat követően megszűnne tevékenysége. Nem döntéshozó
szervként működne, és nem is egyfajta koalíciót jelentene, hiszen
koalíciónak csak azután lesz értelme, ha a szabad választások
megmutatják, melyik szervezet mekkora mértékű tömegtámogatást tudhat
maga mögött.
A felhívásukra történt reeagálásokról kijelentette: a legtöbb
alternatív szervezet pozitív választ adott javaslataikra, csupán a
Münnich Ferenc Társaság és a Magyar Demokrata Fórum nem fogadta el a
tervezetben foglaltakat. Az előbbi a többpártrendszeren alapuló
politikai struktúrát utasítja el, az utóbbi viszont úgy véli, hogy
az Új Márciusi Front nem alkalmas a javaslattevő szerepre, mivel,
úgymond, "az MSZMP leányvállalata".
A képviselők elsősorban a Hazafias Népfront és a nemzeti
bizottság kapcsolatát vetették fel, illetve a nemzeti bizottság
politikai, törvényességi jogkörét taglalták. Sasvári József (Komárom
megye, 8. vk.) számára úgy tűnt, hogy a Hazafias Népfront mintha nem
kívánatos szervezet lenne a nemzeti bizottságban. Séra János
(Komárom megye, 10. vk.) fontosnak tartotta annak meghatározását,
hogy a nemzeti bizottság milyen törvényességi keretek között
működjék.
Válaszában Vitányi Iván utalt arra, hogy a Hazafias Népfronttal
is megtörtént a kapcsolatfelvétel, hiszen az jelentős, figyelmen
kívül nem hagyható társadalmi erőt képvisel. Hangsúlyozta azonban:
az újonnan alakult szervezetek önállóan, és nem a népfront keretében
kívánnának részt venni a nemzeti bizottság munkájában. A
tevékenységi kör szabályozására pedig legmegfelelőbb az lenne, ha
egy előkészítő bizottság számba venné a bizottsághoz csatlakozó
szervezeteket, és egyúttal kidolgozná a nemzeti bizottság
ügyrendjét.
A sztrájkról szóló törvényjavaslat vitájában Halmos Csaba
államtitkár ismertette a tervezetet kidolgozó Állami Bér- és
Munkaügyi Hivatal álláspontját. Az előzetes egyeztető tárgyalások,
megbeszélések tapasztalatai alapján úgy vélte: mindenki azon az
állásponton van, hogy a munkabeszüntetés csak végső érdekérvényesítő
eszköz legyen. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 18:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|