|
|
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (1. rész)
|
1989. február 27., hétfő - Az MSZMP Politikai Bizottsága Szűrös Mátyást, a Központi Bizottság titkárát, a Parlament külügyi bizottságának elnökét javasolja az Országgyűlés elnöki tisztének betöltésére - jelentette be Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára hétfőn, a független képviselők csoportjának a Parlamentben rendezett ülésén.
Az MSZMP Politikai Bizottságában tartott konzultáció során a jelölésnél Pozsgay Imrének és Nyers Rezsőnek, a Politikai Bizottság tagjainak, államminisztereknek a személye is felmerült, mert a párt álláspontja szerint az Országgyűlés elnöki tisztének betöltésére olyan személyt kívánatos megválasztani, aki országosan ismert, közmegbecsülésnek örvend és kellő politikai tekintéllyel rendelkezik - hangsúlyozta Fejti György. Hozzátette: az Országgyűlés új ügyrendje szerint a Parlament elnökének választására jelölőbizottságot kell felállítani, ez a jog a Hazafias Népfrontot illeti meg. A hozzászólók közül Avar István (Budapest) úgy vélekedett: fontos, hogy a házelnök ne csak politikai, hanem jogi értelemben is tisztában legyen a Parlament lehetőségeivel, ezért ő személy szerint egy jogász mellett szavazna. Varga Imre (országos lista) megdöbbenésének adott hangot Pozsgay Imre és Nyers Rezső esetleges jelölésével kapcsolatban. Úgy tűnik, mintha a pártvezetés jövőben ezt a két személyt nem venné tekintetbe - mondotta. Szűrös Mátyás jelölésével azonban egyetértett. Bánffy György (Budapest) még sarkosabban fogalmazott, szerinte súlyos politikai hiba lenne Pozsgay Imre és Nyers Rezső jelölése; arra utalna, hogy az egyes vezetőkkel kapcsolatos pártdöntéseket a kapkodás jellemzi. Morvai László (Budapest) vitatkozva az előtte szólókkal kifejtette: a Parlament tekintélyének növelését jelentené, ha markáns politikai személyiség kerülne a Tisztelt Ház élére. Az elhangzottakra reagálva Fejti György elmondotta: a házelnöki funkció felértékelődőben van. Az Országgyűlés elnöke komoly politikai súllyal rendelkezhet a jövőben, tevékenysége alapvetően befolyásolhatja a kormányzat és a Parlament egészséges, eredményes együttműködését. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 15:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (2. rész)
|
A független képviselők csoportja az ülésen tájékozódott az MSZMP Központi Bizottságának az alkotmány koncepciójával kapcsolatos állásfoglalásáról is. Fejti György szóbeli előterjesztését követően a képviselők számos kérdést intéztek a Központi Bizottság titkárához, s többen véleményt is mondtak a tervezetről. Varga Imre (országos lista) üdvözölte, hogy az MSZMP felülvizsgálta téves gyakorlatát, s lehetőséget kínál a hatalom gyakorlásának megosztására. Emlékeztetett arra, hogy volt olyan időszak az elmúlt négy évtizedben, amikor a bíróságok a politikai gyilkosságok eszközévé váltak. Ezért kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az alkotmány garantálja a bíróságok függetlenségét. Nehezményezte, hogy a koncepció nem foglalkozik a rendőrséggel és a honvédséggel, véleménye szerint ezek a szervezetek nem függhetnek egyetlen párttól sem, mert ez ellentétes lenne a demokrácia alapelveivel. Indítványozta, hogy a nemzetiségek és a vallások képviselői kapjanak vétójogot a Parlamentben. Avar István (Budapest) a koncepcióban rögzített államformával, a népköztársasággal kapcsolatban megjegyezte: az elmúlt 40 évben számtalanszor hivatkoztak arra, hogy a nép nevében cselekszenek, amikor súlyos visszaéléseket, törvénysértéseket követtek el. Ezért szerinte a társadalom többsége számára megnyugtatóbb lenne a köztársaság elnevezés. Benjámin Judit (Budapest) rámutatott: a rend érdekében kívánatos sürgetni az alkotmány törvényerőre emelését. Séra János (Komárom megye) ellenezte a vétójog bevezetését, mint mondotta: a népszuverenitást megtestesítő Parlamentet nem korlátozhatja egyetlen szervezet sem. Velkey László (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) szorgalmazta, hogy az alkotmány-koncepcióban markánsabb megfogalmazást kapjanak az állampolgári kötelességek. A képviselői észrevételekre adott válaszában Fejti György kiemelte: a félelem nélküli életet, mint a demokrácia egyik alapvető jellemzőjét, a párt is fontosnak tartja. Kívánatos lenne, ha az alkotmányozás folyamata a közmegegyezést segítené elő, annál is inkább, mert a pártnak a monolitikus hatalmi struktúra folyamatos lebontása a célja. A honvédség államjogi szerepének tisztázása elodázhatatlan kérdés, ugyanakkor - mutatott rá - a közvetlen pártirányítás a hadseregnél megszűnt, s ennek nem mond ellent az, hogy a tiszti állomány tagjainak 75 százaléka kommunista. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 15:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (3. rész)
|
A Központi Bizottság titkára elvetette a vétójog bevezetésének lehetőségét. Úgy vélekedett, a belpolitikai helyzet nem megfelelő az alkotmányozási folyamat felgyorsításához, ezen a téren megfontolt előrehaladásra van szükség. A köztársasági elnök párttag lehet, de kívánatos, hogy tevékenysége a napi politikai gyakorlat fölé emelkedjen - hangsúlyozta. Az igazságszolgáltatás jelenlegi szervezetének megtartása mellett is lehetségesnek tartotta az állampolgári jogok szószólója intézményének kialakítását. A képviselők függetlenítését lehetőségként veszi figyelembe a koncepció - mondotta - , de nem írja elő kötelező jelleggel. Végezetül nyomatékkal szólt arról, hogy az MSZMP nem akarja a saját ízlésének megfelelő Parlamenttel mielőbb elfogadtatni az új alkotmányt. Értelmetlen a sietség, hiszen a politikai viszonyok változása esetén az alaptörvény támadások sokaságának szolgálna céltáblául. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 15:12
|
Vissza »
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (4. rész)
|
Az Új Márciusi Frontnak egy nemzeti bizottság létrehozására vonatkozó javaslatáról Vitányi Iván, a VMF ügyvezető titkára tájékoztatta a képviselőket. A nemzeti bizottság a képviseleti demokráciába való átmenet segítője lehetne, s az új, többpárti választásokat követően megszűnne tevékenysége. Nem döntéshozó szervként működne, és nem is egyfajta koalíciót jelentene, hiszen koalíciónak csak azután lesz értelme, ha a szabad választások megmutatják, melyik szervezet mekkora mértékű tömegtámogatást tudhat maga mögött. A felhívásukra történt reeagálásokról kijelentette: a legtöbb alternatív szervezet pozitív választ adott javaslataikra, csupán a Münnich Ferenc Társaság és a Magyar Demokrata Fórum nem fogadta el a tervezetben foglaltakat. Az előbbi a többpártrendszeren alapuló politikai struktúrát utasítja el, az utóbbi viszont úgy véli, hogy az Új Márciusi Front nem alkalmas a javaslattevő szerepre, mivel, úgymond, "az MSZMP leányvállalata". A képviselők elsősorban a Hazafias Népfront és a nemzeti bizottság kapcsolatát vetették fel, illetve a nemzeti bizottság politikai, törvényességi jogkörét taglalták. Sasvári József (Komárom megye, 8. vk.) számára úgy tűnt, hogy a Hazafias Népfront mintha nem kívánatos szervezet lenne a nemzeti bizottságban. Séra János (Komárom megye, 10. vk.) fontosnak tartotta annak meghatározását, hogy a nemzeti bizottság milyen törvényességi keretek között működjék. Válaszában Vitányi Iván utalt arra, hogy a Hazafias Népfronttal is megtörtént a kapcsolatfelvétel, hiszen az jelentős, figyelmen kívül nem hagyható társadalmi erőt képvisel. Hangsúlyozta azonban: az újonnan alakult szervezetek önállóan, és nem a népfront keretében kívánnának részt venni a nemzeti bizottság munkájában. A tevékenységi kör szabályozására pedig legmegfelelőbb az lenne, ha egy előkészítő bizottság számba venné a bizottsághoz csatlakozó szervezeteket, és egyúttal kidolgozná a nemzeti bizottság ügyrendjét. A sztrájkról szóló törvényjavaslat vitájában Halmos Csaba államtitkár ismertette a tervezetet kidolgozó Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal álláspontját. Az előzetes egyeztető tárgyalások, megbeszélések tapasztalatai alapján úgy vélte: mindenki azon az állásponton van, hogy a munkabeszüntetés csak végső érdekérvényesítő eszköz legyen. (folyt.köv.)
1989. február 27., hétfő 18:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A független képviselők csoportjának ülése (5. rész)
|
A SZOT nevében Kósáné Kovács Magda titkár csak olyan sztrájktörvényt tartott elfogadhatónak, amely garanciális védelmet nyújt a munkavállalóknak, nem korlátoz alapvető emberi és munkavállalói jogokat, s egyúttal szociális érzékenységet is tükröz. Ezért a SZOT nem ért egyet a gyárkapu mögé szorított sztrájk gondolatával, vagyis azzal, hogy a munkabeszüntetés csak akkor jogszerű, ha munkahelyi konfliktusból eredően közvetlenül a munkáltató ellen irányul. Forgács Pál, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete véleményét tolmácsolva kifejtette: egyértelműen korlátozó jellegűnek tartják a sztrájktörvény tervezetét. Sérelmezik továbbá azt a kitételt, miszerint a sztrájkindítás joga a legnagyobb létszámú szakszervezeté. Több képviselő - Séra János (Komárom megye, 10. vk.), Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.) - javasolta: a pontosabb kidolgozás, a további egyeztetések és tájékozódás érdekében halasszák későbbre a sztrájtörvénynek a márciusi ülésszakra tervezett megtárgyalását. Nem kis meglepetést keltett a jelenlévők körében, amikor Halmos Csaba államtitkár összefoglalójában kijelentette: a törvénytervezettel kapcsolatban nincsen lényegi nézetkülönbség a kormány, az alternatív szervezetek és az itt felszólalók között. Ezt indokolva rámutatott: a tervezet nem akarja a munkahelyre szűkíteni a sztrájkjogot. Lehet, hogy nem egyértelmű a paragrafus megfogalmazása, de a tervezet értelmében jogos lehet a kormányzati vagy parlamenti döntés elleni sztrájk is. Hozzáfűzte: a sztrájktörvény nem korlátozó szándékkal született, hiszen a jogalkotó tisztában van azzal, hogy egy ilyen törvény több bajt okozna, mint a jelenlegi jogbizonytalanság. (MTI)
1989. február 27., hétfő 19:03
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|