|
|
|
|
Az MSZMP ajánlja 3.
|
Az MSZMP Központi Bizottsága mindezekkel összhangban kinyilvánította: a jövőben maga sem tart igényt vezető szerepének alkotmányos deklarálására, jóllehet a társadalom irányításában politikai munkára alapozott meghatározó szerepet kíván betölteni. Ugyanakkor együtt kíván működni minden olyan más politikai, társadalmi szervezettel, amelynek célja, programja, tevékenysége összhangban áll az alkotmánnyal. A modern alkotmányok egyértelműen kinyilvánítják az emberi, állampolgári jogok, valamint alapvető kötelességek érték-jellegét és azt, hogy az alkotmány az ebbe a körbe tartozó értékeknek a biztosítása érdekében határozza meg az állami szervek rendszerét, feladatait. Erre is figyelemmel javasolja az MSZMP Központi Bizottsága: az emberi és az állampolgári jogok illetve kötelességek - nemzeti érdekeinkkel, a nemzetközi egyezségokmányokban vállalt magyar kötelezettségekkel összhangban - jelentőségüknek megfelelően, teljes körűen kapjanak helyet az új alaptörvényben. Az emberi, állampolgári jogok valamint kötelességek tekintetében is érvényesüljön a jogállam eszméje. Rögzítse az új alkotmány: a nemzetiségi jogok a hazánkban élő, magukat valamelyik nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgárok olyan egyéni illetve kollektív jogosítványai, amelyek őket a többi, alkotmányban biztosított emberi, állampolgári jogon felül illetik meg. Ajánlja az MSZMP Központi Bizottsága, hogy az új alkotmány teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. Az állami hatalomgyakorlás elveként rögzítse a hatalmi ágak elválasztásának elvét, ami azt jelenti, hogy az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatási szervezet, a közigazgatási szervezet és a helyi-területi önkormányzatok nem általában hatalmi szervek, hanem csak meghatározott hatalmi jogosítványok birtokosai és alkalmazói. Fejezze ki az új alaptörvény: az Országgyűlés - mint törvényhozó hatalom - mellett a Minisztertanács és a neki alárendelt közigazgatási szervezet - mint végrehajtó hatalom - valamint az igazságszolgáltatási szervezet - mint bírói hatalom - is teljes szuverenitással működhessen. Ugyancsak a hatalmi ágak elválasztásának elve alapján határolja el egymástól az alkotmány a központi és a helyi-területi hatalom - mint önkormányzat - jogosítványait. Garantálja, hogy a különböző hatalmi ágak kölcsönösen egymás korlátjai is legyenek. (folyt.)
1989. február 27., hétfő 15:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|