Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

A tsz-ek rendkívüli konferenciája - Németh Miklós (11. rész)

Amin nem tudunk, az a külső és belső pénzügyi egyensúly javításának
követelményéből fakad, amin nem szabad, az a hatékonyság növelésének
kényszere, a differenciálódás réme és igérete. Nem tudunk lemondani
a támogatások csökkentéséről, de fokozatosan javítani akarjuk a
hitelezést, és enyhíteni a kamatterheket. Minél inkább sikerül
törekvéseinket a valósághoz igazítva megfogalmazni, annál jobban el
tudjuk kerülni, hogy állandóan módosítsuk céljainkat, és
eszközeinket. Csak így felelhetünk meg annak a teljesen jogos
várakozásnak, hogy a kormányzat magatartása kiszámíható, a
szabályozás pedig a lehetséges mértékben stabil legyen.

    Az agrárpolitika megújításának is fontos feltétele a gazdasági
és a politikai reformok egysége, ami most csak a helyi önkormányzat
megerősödésével lehetséges. Az 1971-es tanácstörvény eredeti
szándéka a direkt-utasításos rendszer felszámolása volt a
közigazgatásban, a települések önállóságának és a tanácsok
önkormányzati jellegének növelésével. A törvény azonban számos olyan
féket is tartalmazott, amely lehetővé tette, hogy eredeti céljával
ellentétben centralizációs folyamatok bontakozzanak ki a 70-es
években. Így a törvény történelmi sorsa kísértetiesen emlékeztet az
1968-as gazdasági reforméra. A magyar faluban az anyagi gyarapodás,
az életmódváltozások jelei kétségtelenek. Ezzel azonban a falusi
lakosság nem ,,fizethető ki,,. Igénye van arra, hogy a falusi
hatalmi-politikai viszonyok átalakításával bővítsék a falu szűkös
mozgásterét, oldják a falusi zárt világot. A jelenlegi falusi
önigazgatás csak jelentéktelen dolgokban, apró-cseprő ügyekben dönt.
Ezért van szükség életerős falusi önkormányzatra, amely érdemi
kérdésekben dönt, és amelyet csak az tehet organikussá, ha a
lakosság öntevékeny szervezetei, fórumai, klubjai veszik körül, és
támogatják. Ehhez szövetséget kell kötni a falusi értelmiséggel az
iskolai, a közművelődési tevékenység, a szociális munka
megszervezésében és vezetésében.

    A miniszterelnök Eötvös Józsefet idézte: ,,Szilárd alapon nyugvó
községi élet az egyedüli eszköz, mely az egyén elszigetelt állását a
roppant államhatalom irányában megszünteti, anélkül, hogy az állam
fönnállása veszélyeztetnék. Ha az egyes községekben elég tért
nyitunk ezer meg ezer embernek szereplésre, csak akkor várhatni,
hogy mindenki megfeleljen szerepének,,.

    Most a falusi önkormányzat feladatai sokrétűek - mondotta.
Dolgozzunk közösen azon, hogy országunk a közeli jövőben az autonóm
közösségek hazája legyen. Hiszen ezek az autonómiák tartottak meg
bennünket magyaroknak, az elmúlt ezer évben. A történeti munkák
sokat foglalkoznak a vármegyék autonómiájával, a szabad királyi
városokkal, Erdély autonómiájával. (folyt.köv.)


1989. február 24., péntek 17:12


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD