|
|
|
|
A tsz-ek rendkívüli konferenciája - Németh Miklós (11. rész)
|
Amin nem tudunk, az a külső és belső pénzügyi egyensúly javításának követelményéből fakad, amin nem szabad, az a hatékonyság növelésének kényszere, a differenciálódás réme és igérete. Nem tudunk lemondani a támogatások csökkentéséről, de fokozatosan javítani akarjuk a hitelezést, és enyhíteni a kamatterheket. Minél inkább sikerül törekvéseinket a valósághoz igazítva megfogalmazni, annál jobban el tudjuk kerülni, hogy állandóan módosítsuk céljainkat, és eszközeinket. Csak így felelhetünk meg annak a teljesen jogos várakozásnak, hogy a kormányzat magatartása kiszámíható, a szabályozás pedig a lehetséges mértékben stabil legyen. Az agrárpolitika megújításának is fontos feltétele a gazdasági és a politikai reformok egysége, ami most csak a helyi önkormányzat megerősödésével lehetséges. Az 1971-es tanácstörvény eredeti szándéka a direkt-utasításos rendszer felszámolása volt a közigazgatásban, a települések önállóságának és a tanácsok önkormányzati jellegének növelésével. A törvény azonban számos olyan féket is tartalmazott, amely lehetővé tette, hogy eredeti céljával ellentétben centralizációs folyamatok bontakozzanak ki a 70-es években. Így a törvény történelmi sorsa kísértetiesen emlékeztet az 1968-as gazdasági reforméra. A magyar faluban az anyagi gyarapodás, az életmódváltozások jelei kétségtelenek. Ezzel azonban a falusi lakosság nem ,,fizethető ki,,. Igénye van arra, hogy a falusi hatalmi-politikai viszonyok átalakításával bővítsék a falu szűkös mozgásterét, oldják a falusi zárt világot. A jelenlegi falusi önigazgatás csak jelentéktelen dolgokban, apró-cseprő ügyekben dönt. Ezért van szükség életerős falusi önkormányzatra, amely érdemi kérdésekben dönt, és amelyet csak az tehet organikussá, ha a lakosság öntevékeny szervezetei, fórumai, klubjai veszik körül, és támogatják. Ehhez szövetséget kell kötni a falusi értelmiséggel az iskolai, a közművelődési tevékenység, a szociális munka megszervezésében és vezetésében. A miniszterelnök Eötvös Józsefet idézte: ,,Szilárd alapon nyugvó községi élet az egyedüli eszköz, mely az egyén elszigetelt állását a roppant államhatalom irányában megszünteti, anélkül, hogy az állam fönnállása veszélyeztetnék. Ha az egyes községekben elég tért nyitunk ezer meg ezer embernek szereplésre, csak akkor várhatni, hogy mindenki megfeleljen szerepének,,. Most a falusi önkormányzat feladatai sokrétűek - mondotta. Dolgozzunk közösen azon, hogy országunk a közeli jövőben az autonóm közösségek hazája legyen. Hiszen ezek az autonómiák tartottak meg bennünket magyaroknak, az elmúlt ezer évben. A történeti munkák sokat foglalkoznak a vármegyék autonómiájával, a szabad királyi városokkal, Erdély autonómiájával. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 17:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|