|
|
|
|
A tsz-ek rendkívüli konferenciája - Németh Miklós (10.rész)
|
Kinek a földjét osztanák itt föl és kinek adnák oda? Nem osztani kell a földet, hanem jövedelmezően megművelni. Jelszavunk egykor az volt: a föld azé, aki megműveli. Legyen most új jelszavunk: a föld azé legyen, aki a legeredményesebben tudja megművelni Nem merev tulajdonosi struktúra kell, hanem verseny, mobilitás, vállalkozási szabadság és lehetőség Ezt csak egy új földpolitika mozdíthatja elő, amely nem ideológiai dogmákra, hanem gazdasági törvényszerűségekre épít. A gazdasági törvényszerűségek pedig azt követelik, hogy a realitásokra támaszkodó, rugalmas egyensúly jöjjön létre a picai viszonyok és az állami szerepvállalás között. Egyértelműen stratégiai kérdésnek ítélte a miniszterelnök a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vállalati struktúrájának alakulását. - De ebből nem az következik - mondta -, hogy valamilyen elvi vagy politikai megfontolás alapján el kellene dönteni: a vegyes tulajdonú piacgazdaságban milyen súlya legyen az állami, a szövetkezeti és a magántulajdonnak, vagy milyen legyen a nagyüzemek, a kisüzemek vagy a társas vállalkozások aránya. A mai többszektorú és formagazdag mezőgazdaság jó alapot és lehetőséget ad a piachoz rugalmasan alkalmazkodó vállalkozói szerveződésekhez. A politikai vagy a kormányzati hatalom nem akar felülről beavatkozni üzemi ügyekbe. Nem fogjuk erővel fenntartani a nagyüzemeket, de nem is gondoljuk, hogy csak a kis- és középüzemek üdvözítőek. Egyik irányba sem gyakorolunk nyomást. Az alkalmazkodást kívánjuk elősegíteni a piacai viszonyokhoz. Ez éppúgy megnyilvánulhat tőkekoncentrációban, fúziókban, mint regionális és helyi decentralizációban, akár a nagyüzemek keretein belül is. Így folytatta: - Tudom, hogy Önöket most a stratégiai és koncepcionális kérdések mellett - ha lehet - még élénkebben foglalkoztatják a gazdaságaik jelenét és közvetlen jövőjét befolyásoló szabályozók és intézkedések. A hitelszűke, a magas kamatok, a soknak tartott elvonás, a kevésnek tartott és csökkenő támogatás, a nyíló agrárolló, a veszteséges üzemek nagy száma. Ezek miatt erős, helyenként éles bírálat éri a kormányzatot. A bírálatoknak többnyire van alapja, de sokszor nincs igaza. Magam is úgy látom, hogy az alkalmazott eszközök vagy mértékek egy része kifejezetten célját tévesztett. Amit tudunk, azon változtatunk, s ebben segít a bírálat. De a nehezményezett intézkedések nagy részét olyan körülmények kényszerítik ki, amelyeken vagy nem tudunk, vagy amiken nem is szabad változtatni. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 16:55
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|