|
|
|
|
A tsz-ek rendkívüli konferenciája - Németh Miklós (7. rész)
|
A vitában felszólalt Németh Miklós. Bevezetőben utalt arra, hogy Közép-Kelet-Európa népei - köztük a magyarok - mindig különös érzékenységgel és élénkséggel reagálták az agrárpolitikára. Társadalmunk, közéletünk gyorsuló mozgásban van - mondta. - Politikai, társadalmi, gazdasági viszonyaink minden területére kiterjed a reform követelése. Helyenként öngerjesztő és ezért nehezen kontrollálható folyamatok is kibontakoznak. Nem nélkülözhető tehát a szilárd bázis és a magabiztos erő, ami a szélsőségekre is hajlamos mozgási energiákat jól meghatározható centrum köré csoportosítja. Célom, hogy a kormány politikai aktivitását a reformcentrum irányvonala mentén fejtse ki, s eköré szervezze a különböző társadalmi, politikai intézmények, szervezetek reform iránt elkötelezett erőit. Ez kifejeződik egy olyan szándékban is, hogy a kormány azokban a rétegekben keresi társadalmi bázisát, amelyek elkötelezettjei a reformnak, s ugyanakkor minden szélsőséges, az erők megosztását eredményező politikai eszközt elutasítanak. Ezen a bázison kívánjuk kapcsolatainkat építeni a társadalmi és a tömegszervezetekkel és az alternatív erőkkel is - mutatott rá a miniszterelnök, majd azt hangsúlyozta: eddig minden tanácskozás kivétel nélkül arra a következtetésre jutott, hogy - a reformfolyamatokkal összhangban - elodázhatatlan az agrárpolitika megújítása. A továbbiakban szólt arról, hogy az MSZMP agrárpolitikáját az utóbbi időben számos kritika érte, sőt egyes alternatív szervezetek már annak teljes tagadásáig is eljutottak. - Kevés dolog van manapság, amely nem kiált megújulásért. Ez érhető. Az viszont nem, hogy szinte semmi nincs - se érték, se eredmény, se tett, se hit -, amit valamilyen oldalról és valamilyen szándékkal meg ne tagadnának. Pedig konzerválni nemcsak elavult nézeteket, módszereket lehet, hanem már kiküzdött értékeket is. S ez utóbbiakat nemcsak lehet, de érdemes is. Ebben az értelemben a konzervatizmus nem bűn, hanem értékmentő és értékhordozó magatartás. Az elmúlt évtizedek során ugyanis létrejöttek azok a pillérek - a szövetkezeti és állami nagyüzemek, a nagyüzemekkel együttműködő háztáji-, kis- és magángazdaságok, a többszektorú élelmiszerfeldolgozás - amelyek alkalmasak arra, hogy a megújhodás bázisát alkossák. (folyt.köv.)
1989. február 24., péntek 16:46
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|