|
|
|
|
Felkészülés a tavaszi mezőgazdasági munkákra - Sajtótájékoztató a MÉM-ben (1. rész)
|
1989. február 21., kedd - A mezőgazdaság tavaszi felkészüléséről tájékoztatták az újságírókat kedden a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban.
A sajtótájékoztatón beszámoltak arról, hogy a mezőgazdaságilag művelt terület legnagyobb hányadán a gazdaságok szárazsággal, a talajnedvesség hiányával küzdenek. Az év eddig eltelt napjaiban a sokéves átlagnál 50 százalékkal kevesebb csapadék hullott, ezért az öntözést sokfelé máris megkezdték. Az őszi vetések fejlettsége nem kielégítő, a növények úgynevezett zöldtömege mindössze 40 százaléka a szokásosnak, a bokrosodás is igen gyenge. Ilyen körülmények között viszonylag kedvező, hogy a tél eddigi részében nem volt jelentős fagy. A szőlőt azonban tavaly ősszel mínusz 15, helyenként mínusz 20 fokos fagy érte, így mintegy 55-60 ezer hektáron a fő rügyek 70-80 százaléka elpusztult. A gyümölcsösökben különösebb kárt a fagy nem okozott. Az enyhe telet kihasználva az őszi mélyszántást a gazdaságok befejezték, az elmúlt hetekben pedig már az őszi gabonák 35-40 százalékán a téli fejtrágyázással is végeztek. A szőlő harmadát, a gyümölcsfák több mint 40 százalékát megmetszették a nagyüzemekben. A gazdaságok tavasszal a népgazdasági tervvel lényegében azonos területen szándékozzák elvetni az egyes növényeket, ettől csupán néhány kultúra esetében térnek el. A kenyér és a takarmánygabonák felvásárlási árának 5 százalékos emelése után például a nagyüzemek egy része növelni akarja a tavaszi árpa vetésterületét, ugyanakkor kukoricát valószínűleg kisebb területen termelnek; legalább is erre utal, hogy a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattól a tavalyinál kevesebb kukorica-vetőmagot rendeltek. A szántóterület több mint a felén, 2 millió 635 ezer hektáron készítik elő a talajt, majd 11 féle növény magját vetik el a tavasszal a gazdaságok. Ezen felül 1,5 millió hektáron fejtrágyázzák az őszi vetésű kalászos gabonákat, és 230 ezer hektár szőlő és gyümölcsültetvényt metszenek meg. Arra készülnek, hogy a szántóföldeken és a kertészetekben a tavalyinál mintegy 3,5 százalékkal több terméket állítanak elő. (folyt.köv.)
1989. február 21., kedd 17:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|