|
|
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (1. rész)
|
1989. február 16., péntek - Avatóünnepséget tartottak pénteken a magyar-francia együttműködéssel alakult Nemzetközi Bankárképző Központ Kft. várbeli székházában. Az intézményt 29 részvényes alapította, 130 millió forintnyi alaptőkével. Az ünnepségen előadást tartott Németh Miklós, a kormány elnöke.
Bevezetőben szólt arról: bizakodással tölti el, hogy a múltat ítélőszék elé idéző, fájó sebeket feltépő és bizonytalanságot tükröző, néha viharosan kavargó közéletünkben most olyan eseményen vehet részt, amely a stabil fogódzót, a tartós értékek érvényesítését és vállalását is jelképezi. Biztató továbbá, hogy vannak olyan markáns erők, amelyek a maguk területén a siker ígéretével járulnak hozzá egy eltorzított ideológián alapult téves pálya helyreigazításához. Olyan pálya kialakításához, amely visszavezet a szerves fejlődés útjára, és kaput nyit Európára. Sokan gondolják úgy, hogy a fejlődés fő irányától Kelet-Európa a második világháborút követően kanyarodott el. Aki azonban a történelmet és különösen a gazdaságtörténetet tanulmányozza, bizonyságot nyer arról, hogy ez már sokkal korábban megkezdődött. A világtól való elzárkózásunk és elzárásunk csak súlyosabbá tette a következményeket. Ez olyan tény, ami nem könnyíti, hanem nehezíti a visszakanyarodás történelmi léptékű feladatának megoldását. S azt igényli, hogy erőinket ne szétforgácsoljuk, hanem összefogjuk; és összefogjunk mindazokkal, akik ebben, az összeurópai fejlődési folyamat sikerében érdekeltek. Vissza akarunk kerülni a főútra, és keressük az odavezető ösvényeket. Amihez el szeretnénk jutni, az a modern jogállam, a plurális politikai intézményrendszer keretében jól működő demokrácia, a hatékony, vegyestulajdonon alapuló piacgazdaság. Ez utóbbi irányába már régebben is tettünk - némileg tétova - lépéseket. Már a 60-as évek közepén megszületett az a felismerés, hogy a naturális, mennyiségi célokon és utasításokon alapuló központi tervezés nem képes pótolni a piac szerepét. De ebben az időszakban a piacfelfogás még leszűkült az árupiacra. Hosszú út vezetett ahhoz - a világnak e táján eredetinek ható - felismeréshez, hogy a gazdasági folyamatok összehangolásának és a társadalmi kontroll érvényesítésének a piacnál nincs jobb színtere és a pénznél nincs jobb eszköze. De végül ez nyitotta meg az utat ahhoz, hogy aktívan hozzálássunk a pénz- és tőkepiac intézményi, szervezeti és működési feltételeinek kialakításához. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 15:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (2. rész)
|
Ezután utalt arra, hogy a modern ipari világban a gazdaságok szerkezete, az azokban betöltött funkciók átalakulóban vannak. Ahhoz hasonlítható fordulat megy végbe, mint amikor a termelés kikerült a család köréből és szervezett társadalmi folyamattá vált. Most a termelésről leválnak a szolgáltatások. Így nemcsak az oktatás szerepe nő, hanem a kutatásigényes termékek és az értékesítési, szolgáltatási folyamatok jelentősége is. Így folytatta: Nálunk évtizedeken keresztül ismételgetett tétel volt: ,,Az anyagi termelés a nemzeti jövedelem növelése révén teremti meg a pénzeszközöket az oktatás, a kultúra, a művelődés, a tudomány, az egészségügy támogatásához. Először tehát a gazdasági termelő szférát kell rendbe tenni, s majd utána foglalkozhatunk a nem termelő területekkel.,, Ezzel a tétellel nemcsak az a baj, hogy téves, hanem az is, hogy olyan szocialista gyakorlat forrásává vált, amelyet ha tovább folytatunk, akkor a modern ipari világ ellenpontja leszünk. A felzárkózás szándékával nekünk is követnünk kell a modern ipari világ fejlődési irányát; növelni kell a szolgáltatások súlyát, alkalmazottainak számát, és ösztönözni kell az értéktermelési folyamatok eltolódását a fizikai munkától a szellemi munka felé. A bankszakma helyének és presztizsének felértékelődése ebből a történelmi látószögből is elkerülhetetlen szükségesség. A modernizáció pénzügyi intézményi feltételeinek megteremtésében az elmúlt néhány évben három kiemelkedően fontos lépést tettünk. A 80-as évek elején, mintegy négy évtizedes szünet után ismét lehetővé vált értékpapírok kibocsátása és forgalmazása. Ennek - a tőkeáramlás felgyorsításán kívül - kiemelkedő szerepe volt abban, hogy ráirányította a figyelmet a megtakarításoknak a pénzügyi egyensúly alakításában játszott fontos szerepére. A pénzügyi intézményi rendszer modernizálásának következő állomása a kétszintű bankrendszer létrehozása volt. Megkezdődhetett a mai kor követelményeinek megfelelő monetáris politika és eszköztár kiépítése. Megteremtődött a lehetőség az üzleti banki tevékenységnek az államigazgatásról való leválasztására. A vállalatok a korábbi egyoldalú államigazgatási függés helyett egyenrangú üzleti kapcsolatba léphetnek a pénzintézetekkel. A pénz- és tőkepiac fejlődése szempontjából korszakos jelentőségű az idén hatályba lépett társasági törvény. Ennek alapján olyan szervezeti, tulajdoni formák alakulnak ki, amelyek nélkülözhetetlenek egy fejlett tőkepiac működéséhez. Lehetővé teszik a pénzügyi megtakarítások közvetlen bevonását a gazdálkodásba. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 15:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (3. rész)
|
Mindez az eddiginél sokkal nyíltabb, demokratikusabb, és ezáltal eredményesebb társadalmi ellenőrzést tesz lehetővé a tőkék befektetése és áramoltatása felett. A pénzügyi intézményrendszer megújulásával, a tőkepiac internacionalizálásával, majd a valuta-konvertibilitás fokozatos kialakításával szervesen összekapcsolódnak a bel- és külföldi folyamatok, s ezen keresztül a gazdasági élet szereplői nap mint nap szembesülnek a nemzetközi pénzvilág értékítéletével. Mivel a múltban ezeket a jelzéseket a gazdaság szereplői gyakran megszűrve és késleltetetten észlelhették, nem alakultak ki sem makro-, sem mikroszinten a gazdaság világpiaci alkalmazkodásának elégséges feltételei. A nemzetközi pénzvilágról szólva a miniszterelnök kitért arra: számunkra kiemelkedő jelentősége van a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal fenntartott kapcsolatainknak. Ezek olyan időszakban épültek ki, amikor nemzetközi fizetési helyzetünk, több, egyrészt tőlünk független tényező hatására kritikussá vált. S ennek a kritikus helyzetnek az áthidalásában akkor semmi mással nem pótolható segítséget jelentett, hogy csatlakozhattunk ezekhez az intézményekhez és élvezhettük támogatásukat. Kapcsolatunk azóta is intenzív és korrekt. Remélem, ezt a minősítést ők is osztják. Nem tagadjuk: számítunk arra, hogy a gazdaság modernizálásához, a piacgazdaság feltételeinek megteremtéséhez saját erőfeszítéseink mellett támaszkodhatunk a nemzetközi környezet, s különösen a Valutaalap és a Világbank támogatására. Tudatában vagyunk: egy ilyen együttműködés csak a könyörtelen realitások kölcsönös figyelembevételével folytatható. E realitásokba éppúgy beletartozik a gazdasági szerkezet átalakítására, a külső és belső pénzügyi egyensúly megteremtésére vonatkozó követelmény, mint a magyar gazdaság működési mechanizmusát befolyásoló objektív adottságok, s a társadalmi, politikai viszonyokból adódó korlátok. Bármelyik oldalt vagy tényezőt hagyjuk figyelmen kívül, kudarcra itéljük legjobb törekvéseinket. Nem tehetünk úgy, mintha nem tudnánk: gazdaságunk még nem igazi piacgazdaság. Ráadásul bírkózik azzal a nem könnyű feladattal, hogy belső piacán összekapcsolja a gyökeresen más értékrendet hordozó nyugati és keleti piacokat. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 15:38
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (4. rész)
|
Egy ilyen közegben természetesnek kell tekinteni, hogy egy ,,szabályos,, piacgazdaságban jól kiszámítható hatással járó eszközök - például kamatlábemelés, valutaleértékelés, adókulcsmódosítás - nálunk alkalmazva nem ugyanazokat a reagálásokat és következményeket váltják ki. Ha erre nem vagyunk tekintettel, keserű csalódások érhetnek bennünket. A működési sajátosságok figyelembevételénél csak egy fontosabb: hogy jobbító törekvéseink magát a működést nehogy lehetetlenné tegyék. Ez a veszély akkor áll fenn, ha a gazdasági racionalitás szempontjai elfedik előlünk az óhatatlanul keletkező társadalmi feszültségek kritikus értékét. Ezután kifejtette: tudnunk kell, hogy a pénzügyi intézményrendszer piacgazdaságokból jól ismert eszköz- és szervezeti rendszerének kiépítése önmagában nem garantálja a gazdaság hatékony működését. A bankszakma presztizsének növeléséhez véglegesen meg kell haladni néhány, az ötvenes években kialakult, és azóta klisévé merevedett ideológiai tabut is. Arról van szó, hogy a vállalkozás ne tartozzon többé az erkölcsileg gyanús kategóriába, ellenkezőleg: a vállalkozás számítson erénynek. Rögtön hozzátenném, hogy nem a mai, kissé még zsibvásárra hasonlító formájában, hanem a holnap piaci kényszere által szabályozott alakjában. Fontos, hogy a gazdálkodás, a vállalkozás társadalmi felelősségét az jelentse, hogy az emberek szükségleteit kielégítő javakat kell termelnie. A gazdálkodás tehát elsősorban ezen a ponton erkölcsi kérdés, és ha ezt az erkölcsi szabályt a gazdálkodás megszegi, akkor nemcsak veszteséges lesz, hanem erkölcstelennek is minősül. Meg kell végre haladni azt a tételt - és ez már közvetlenül a bankszakmát érinti -, hogy a gazdálkodók számára csak a munka erkölcsös, és a kereskedelem erkölcsileg veszélyes, a pénzkölcsönzés pedig kifejezetten tilos. Az ötvenes években az állam ugyanis ennek a felfogásnak a jegyében óvta meg a gazdálkodókat attól, hogy a kereskedelem és a pénzkölcsönzés bűnébe essenek. Állami monopóliummá tette a kereskedelmet és a banki tevékenységet is. Ez nemcsak a gazdasági energiák képtelen gúzsbakötéséhez vezetett, hanem szemléletileg is az ősrégi etikai tanok szintjére történő visszaesést jelentett. A helyzet most már más. A kétszintű bankrendszer, a vállalkozások újfajta szabályozása már az európai kultúrfejlődés mércéjén is mérhető szemlélet alapján történt. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 15:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (5. rész)
|
A régi ideológia maradványai azonban még nyomokban előfordulnak, és egy szociális demagógia fegyvertárába illesztve még veszélyessé is válhatnak. A piacgazdaság teljes intézményrendszerének egyik nélkülözhetetlen eleme, hogy a modern pénzügyi rendszer korszerűen és magas színvonalon képzett szakemberekre támaszkodjék. Egy deverzifikált bankrendszerben mind a központi bankra, mind az üzleti bankokra a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb felelősség hárul a pénzügyi fegyelem, a pontos és gyors pénzügyi információs rendszer kiépítése és a korszerű pénzügyi ellenőrzési módszerek meghonosítása terén. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy magas szinten és széles körben elsajátítsuk a modern pénzügyi technikát. Emiatt is alapvető fontosságú a szervezett, intézményesített bankárképzés megteremtése. Ezt a célt szolgálja a Nemzetközi Bankárképző Intézet létrehozása. A nemzetközi bankáképző központ nemcsak a magyar felsőoktatás pénzügyi szakbemberképzésére támaszkodik, hanem a legjobb értelemben vett tudásimportőr: a világ élvonalába tartozó pénzpiacok tapasztalatait kívánja közvetíteni a hazai szakemberek számára. Ehhez kiváló feltételeket teremt, hogy a bankárképző alapításában és munkájában francia szakemberek közvetlenül is részt vállalnak. Várható, hogy ez az intézmény rövid időn belül a bankárképzés egyik kelet-európai centrumává fejlődik, s remélhető, hogy - céljainak megfelelően - néhány év távlatában közép-európai központtá is válhat. A fejlett piacgazdaságokból merített pénzügytechnika-import serkentően hathat gazdaságunkra, és kisugárzik környezetünkre is. A fejlett, harmonizált pénzügyi rendszer ugyanis nélkülözhetetlen infrastruktúráját képezi a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatoknak és a keleti országok egymás közötti gazdasági kapcsolatainak egyaránt. Így fejezte be: Magyarországon többnyire nagyobb szimpátiát táplálnak a kiutat radikális politikai megoldásokkal kereső Kossuth, mint az Európához való felzárkózást a minőség, a magas szintű szakmai tudás és kultúra irányában kereső Széchenyi iránt. Mi most nem elszakadni - főleg nem leszakadni - akarunk, hanem integrálódni a modern európai nemzetekhez; ehhez Széchenyi szellemére kell sokkal fogékonyabbnak lennünk. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 15:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (6. rész)
|
Ezt követően Christiane Malitchenko, Franciaország budapesti nagykövete üdvözölte a résztvevőket, majd Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke arról szólt, hogy a gazdaság megújulási folyamatában a pénzügyi rendszer korszerűsödésének rendkívül fontos szerep jut. Az MNB, mint a mostani vállalkozás egyik fő részvényese, egyúttal a magas szintű bankszakember-képzés megvalósításának is kezdeményezője volt. A következő évek ugyanis kihívást jelentenek a szakmának; nemcsak azért, mert a pénzügyi változások fölgyorsultak, és a gazdasági folyamatok előrevitele érdekében teljes egészében megújult bankrendszert kell működtetni, hanem azért is, mert a szükséges infrastruktúra hiánya - mindenekelőtt az elektronika alkalmazásának hiánya -, hátráltathatja a fejlődést. Azt is megemlítette, hogy azért esett a választás a francia módszerek átvételére, mert mostanáig világszerte - így nálunk is - talán túlzottan nagy volt az angolszász befolyás a bankéletben, holott a franciák ma már az élmezőnybe tartoznak, képzési rendszerük pedig nagy hagyományokkal rendelkezik. Az országban olyan piacgazdaságot kell létrehozni - mondotta -, amelyben a pénz és a pénzügyi rendszer integráló szerepet tölt be, enélkül ugyanis nem valósulhat meg a gazdaság modernizációja. Silva Sagari, a Világbank képviselője előadásában arról szólt, hogy a kilencvenes években, Nyugat-Európa egységes piaccá válásával, még hatékonyabb pénzzpiac és bankszervezetek alakulnak ki. Az ehhez való felzárkózás jól képzett szakember-gárdát igénnyel, s ebben segít a bankárképző központ; ezért is támogatja a Világbank ezt a vállalkozást. Lenk Géza, a Magyar Bankszövetség elnökének fejtegetése szerint a két éve létrehozott új bankrendszer indulásakor már látszott, hogy hiányos a szakemberállomány. Kiemelte továbbá: a magyar bankrendszerben azért is fontos a magas szintű képzés, hogy a hivataljellegű szemléletet végre minden területen az üzleti szellem váltsa fel. Jean Montgaillard, a franciaországi nemzetközi bankközpont igazgatója az ott évtizedek óta hagyományos képzési rendszer eredményeit ismertette és kifejezte reményét, hogy a budapesti vállalkozással rendszeres kapcsolatot tarthatnak fenn. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 15:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kaput nyitni Európára - Németh Miklós megnyitotta a nemzetközi bankárképző központot (7. rész)
|
A francia és a magyar központ ezentúl együttműködik a tananyag kialakításában, közösen tanulmányoznak egy-egy szakmai kérdést, a franciák pedig know-howot adnak át képzési tapasztalataikból. Demján Sándor, a Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatója előadásában azt elemezte, hogy a magyar bankárképzés eszköze a gazdaság fejlődésének. Fontosnak tartotta, hogy a reformokat illetően az irányító szerveknél, a vállalatoknál és a bankoknál egységes szemlélet alakuljon ki. Az első tanfolyamok már a következő napokban kezdődnek, egyebek között a pénzpiac-tőkepiac kapcsolatáról, a váltókról, a lízingekről, a kisvállalkozások finanszírozásáról, a különféle monetáris szabályozásról. A hallgatók sikeres vizsga után közös magyar-francia oklevelet kapnak. (MTI)
1989. február 17., péntek 15:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|