|
|
|
|
Szűrös Mátyás - magyar országgyűlési küldöttség (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1989. február 16. csütörtök (MTI-tud) - A Szűrös Mátyás vezette magyar országgyűlési küldöttség strasbourgi látogatásának szerdai, első napján mintegy Magyarország mutatkozott be parlamenti képviselőin keresztül a tizenkettek Európájának, az Európai Parlamentnek. A csütörtöki folytatáson már elsősorban a tizenkettek adtak képet bonyolult integrációs folyamatuk céljairól és problémáiról, s a parlamenti testület felépítéséről - illetve hazánk iránti jószándékukról. A magyar országgyűlés és a strasbourgi parlament delegációja cserélt eszmét az első napon, csütörtökön viszont az 518 tagú európai testület különböző képviselő csoportjainak vezetői találkoztak - reggeltől késő délutánig - a magyar törvényhozókkal.
A csütörtöki tanácskozást - még e program előtt - Martin Bangemann-nal, a közösség bizottságának (azaz javaslattevő és végrehajtó szervének) biztosával, az integrált belső piac 1992. végére történő kiépítését áttekintő felelősével való egyórás, igen alapos eszmecsere vezette be. A közöspiaci biztos elmondta: a bizottság abban a meggyőződésben dolgozik, hogy az 1992 végére kitűzött célt elérik, és felvázolta ennek különböző - gazdasági, pénzügyi, határforgalmi, szabványügyi, adóügyi, stb. vonatkozásait. Hangsúlyozta, hogy minderről a közönség informálni kivánja a külső partnereket - közöttük Magyarországot -, hogy felkészülhessenek a változásokra. Erőteljesen aláhúzta, hogy indokolatlan a világszerte érezhető aggodalom, hogy tudniillik a közösség 1992 után egyfajta, a kivülállóktól elzárkózó erőd lesz. - Ez nem áll a közösség érdekében - fejtette ki, és hozzáfűzte: az integrációs folyamat a kivülállók számára bizonyos tekintetben előnyöket is hoz. Csak egy példa: amikor a tagállamok elismerik egymás szabványait, akkor például az NSZK szabványainak megfelelő magyar termék további eljárás nélkül a másik tizenegy országban is forgalmazható. Szűrös Mátyás, a magyar küldöttség vezetője, az MSZMP KB titkára, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ezen s a következő találkozókon is hangsúlyozta, hogy hazánk a békés, együttműködő Európa megteremtésének híve. - Magyarország - jegyezte meg - ezer éven át nyugat-európai orientációjú ország volt, aztán több mint négy évtizeden át elsősorban kelet-európai. Az egyoldalúságnak mindkét esetben voltak hátrányos következményei. Most kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszünk Európa keleti és nyugati részével egyaránt. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 18:53
|
Vissza »
|
|
Szűrös Mátyás - magyar országgyűlési küldöttség (2. rész)
|
Megjegyezte, hogy a közösség és Nyugat-Európa még mindig nem igazán nagyvonalú Magyarország viszonylatában, a megkülönböztetéseket a magyar áruk egy részével szemben a közösség egészen 1995-ig fenntartja. Bangemann válaszában hangsúlyozta, hogy a tizenkettek igen fontosnak tartják a szomszédaikkal való kapcsolatot. Magyarország - úgy véli híd - a szerepét töltheti be, és hangsúlyozta, hogy a közösség előbb a meglévő egyezményt kívánja tartalommal megtölteni. A továbbiakban hét parlamenti csoport vezetői, képviselői számoltak be céljaikról, működésükről. Rudi Arndt, az 518 tagú testület legnépesebb, szocialista képviselőcsoportjának elnöke elmondotta, hogy bár e csoporttal szavaznak gyakran a kommunisták és a zöldek, a fontos határozatokhoz általában szükséges a második legnagyobb, a kereszténydemokrata csoport támogatása is. Ez is mutatja a tizenkettek közösségének politikai realitásait. Rudi Arndt ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére, majd délután a kereszténydemokrata, illetve a kommunista képviselőcsoporttal való meleg légkörű találkozóval ért véget a magyar képviselő strasbourgi programja. Az utóbbin Giovanni Cervetti, a kommunista csoport elnöke, az OKP vezetőségének tagja mellett megjelent Giancarlo Pajetta, az olasz párt nemzetközi tekintélyű veterán vezetője, veterán politikusa, a vezetőség tagja, valamint Louis Bayo francia kommunista képviselő is. A különböző parlamenti csoportok eltérő célokat fejtettek ki az európai építést illetően, nem titkolva birálataikat sem - például a zöldek túlzott központosítás veszélyeire, a dolgozók szociális jogegyenlőségének ki nem elégítő voltára hivták fel a figyelmet. Ugyanakkor pártállástól függetlenül gyakorlatilag teljesen egyértelmű és egységes volt a magyarországi változások üdvözlése, támogatása, és annak kutatása: miként tudna Nyugat-Európa segíteni Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, a magyarországi demokratizálásnak. Erre vonatkozólag számos kérdés és több konkrét javaslat hangzott el. Este a strasbourgi városházán Marcel Rudloff szenátor, Strasbourg polgármestere nevében Emile Koehl, a polgármester első helyettese, képviselő adott fogadást a magyar vendégek tiszteletére. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 19:35
|
Vissza »
|
|
Szűrös Mátyás - magyar országgyűlési küldöttség (3. rész)
|
Pénteken a magyar küldöttség a híres, szép Colmar városába látogat, majd este Strasbourgban a Nabucco felújítását tekintik meg. Szombaton Párizson át térnek haza képviselőink a tartalmas látogatás, az Európai Parlament és egy szocialista ország parlamentje közötti első találkozó zsúfolt napjai után Budapestre. Február 26-tól az Európai Parlament küldöttsége viszonozza a magyar képviselők látogatását, szorosabbra fűzve a Strasbourgban szőtt szálakat. +++
1989. február 16., csütörtök 19:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|