|
|
|
|
Szűrös Mátyás - magyar országgyűlési küldöttség (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1989. február 16. csütörtök (MTI-tud) - A Szűrös Mátyás vezette magyar országgyűlési küldöttség strasbourgi látogatásának szerdai, első napján mintegy Magyarország mutatkozott be parlamenti képviselőin keresztül a tizenkettek Európájának, az Európai Parlamentnek. A csütörtöki folytatáson már elsősorban a tizenkettek adtak képet bonyolult integrációs folyamatuk céljairól és problémáiról, s a parlamenti testület felépítéséről - illetve hazánk iránti jószándékukról. A magyar országgyűlés és a strasbourgi parlament delegációja cserélt eszmét az első napon, csütörtökön viszont az 518 tagú európai testület különböző képviselő csoportjainak vezetői találkoztak - reggeltől késő délutánig - a magyar törvényhozókkal.
A csütörtöki tanácskozást - még e program előtt - Martin Bangemann-nal, a közösség bizottságának (azaz javaslattevő és végrehajtó szervének) biztosával, az integrált belső piac 1992. végére történő kiépítését áttekintő felelősével való egyórás, igen alapos eszmecsere vezette be. A közöspiaci biztos elmondta: a bizottság abban a meggyőződésben dolgozik, hogy az 1992 végére kitűzött célt elérik, és felvázolta ennek különböző - gazdasági, pénzügyi, határforgalmi, szabványügyi, adóügyi, stb. vonatkozásait. Hangsúlyozta, hogy minderről a közönség informálni kivánja a külső partnereket - közöttük Magyarországot -, hogy felkészülhessenek a változásokra. Erőteljesen aláhúzta, hogy indokolatlan a világszerte érezhető aggodalom, hogy tudniillik a közösség 1992 után egyfajta, a kivülállóktól elzárkózó erőd lesz. - Ez nem áll a közösség érdekében - fejtette ki, és hozzáfűzte: az integrációs folyamat a kivülállók számára bizonyos tekintetben előnyöket is hoz. Csak egy példa: amikor a tagállamok elismerik egymás szabványait, akkor például az NSZK szabványainak megfelelő magyar termék további eljárás nélkül a másik tizenegy országban is forgalmazható. Szűrös Mátyás, a magyar küldöttség vezetője, az MSZMP KB titkára, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ezen s a következő találkozókon is hangsúlyozta, hogy hazánk a békés, együttműködő Európa megteremtésének híve. - Magyarország - jegyezte meg - ezer éven át nyugat-európai orientációjú ország volt, aztán több mint négy évtizeden át elsősorban kelet-európai. Az egyoldalúságnak mindkét esetben voltak hátrányos következményei. Most kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszünk Európa keleti és nyugati részével egyaránt. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 18:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|