Rendszerváltás és az MTI

	A budapesti képviselőcsoport ülése (4.rész)
Élénk érdeklődést közepette vitatták meg a képviselők körében a sztrájkról szóló törvényjavaslatot. A közelmúltban a sajtóban is közreadott jogszabálytervezetről a budapesti törvényhozók csoportja most mind a két érintett felet meghallgatta: a kormány álláspontját Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke, a munkavállallók véleményét pedig Nagy Sándor a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára foglalta össze. A SZOT megítélése szerint a mai magyarországi viszonyokat figyelembe véve sem a sztrájkjog teljes szabályozatlansága, sem a mozgásteret szűkítő merev behatárolás nem lenne célszerű. Ezért a kormánnyal folytatott megbeszélések során egy olyan tervezet megalkotása mellett foglaltak állást, amely rögzíti e fontos munkavállalói jog keretfeltételeit, de amelynek előírásai nem kötik gúzsba a szakszervezeteket. A törvényszövegben felsorolt alternatívák közül a SZOT mindenütt a szakszervezeti mozgalom elképzeléseihez közelebb álló B változatot támogatja. Így például amellett vannak, hogy a sztrájk egyaránt legyen általános munkavállalói és szakszervezeti jog. /A kormány egyébként e kérdésben semleges - mondta Halmos Csaba -, s szakmai, társadalmi vitára bizza ennek eldöntését./ Erősen vitatott kérdés volt az úgynevezett szolidaritási sztrájkok lehetősége. A SZOT ezzel kapcsolatban is határozottan a tervezet B változata mellett áll ki, amely biztosítja a szakszervezetek számára ezt a jogot. A tervezettel kapcsolatban a képviselők számos kérdést, észrevételt fogalmaztak meg. Mindannyian egyetértettek a két meghívott előadóval abban, hogy a sztrájk az érdekek érvényesítésének csak végső eszköze lehet. Ezzel összhangban általában az érdekegyeztetési, érdekeltségi mechanizmus fejlesztését helyezték előtérbe. Szabó Kálmán (36. vk.) szerint minél több olyan új formát kellene kikísérletezni, amely a dolgozók eredményérdekeltségét erősíti. Ehhez a közelmúltban elfogadott társasági törvény számos lehetőséget kínál. Tóth Attiláné (52.vk.) arra figyelmeztetett, hogy a magyar társadalom jelenlegi nehéz helyzetében a gazdasági és a politikai követelések összemosódnak, ezért igen nehéz lesz különbséget tenni az engedélyezett gazdasági és a tiltott politikai sztrájk között. Emellett feltette a kérdést Nagy Sándornak: vajon felkészültek-e a vállalati szakszervezeti bizottságok a jövőben lehetőségük felelősségteljes gyakorlására. Erre a SZOT főtitkára azzal válaszolt, hogy a bizottságok valószínűleg sem rosszabb, sem jobb döntéseket nem fognak hozni azáltal, hogy ilyen komoly érdekérvényesítő eszköz kerül a kezükbe. (folyt.köv.) 1989. február 16., csütörtök 20:32
Vissza » Folytatásokkal »