|
|
|
|
Németh Miklós a főváros XI. kerületében (3. rész)
|
A többpárt-rendszerrel kapcsolatban elhangzott: szó sem lehet arról, hogy az MSZMP kivonul a munkahelyekről, ott azonban alapvetően politizálnia kell. A munkahelyi pártalapszervezet feladata az lesz, hogy politikát alakítson, nézeteket tisztázzon, s ne gazdasági folyamatokat befolyásoljon. Szóvá tették azt is, hogy a többpárt-rendszerről, az alkotmányról, a párttörvényről kialakított állásfoglalások nem a kommunisták véleményének ismeretében születtek. Volt, aki szinte személyeskedő megjegyzéseket fűzött a vezetők legutóbbi megnyilatkozásaihoz, hangsúlyozva, hogy e megnyilvánulások gyakran előidézői a bizalmi válságnak, az oktalan sértődéseknek. Ezekre a megjegyzésekre is reagált Németh Miklós, amikor hangsúlyozta: véleménye szerint bármelyik vezetőt - függetlenül beosztásától - munkájával, megnyilatkozásaival, magatartásával kapcsolatban meg lehet bírálni. El kell azonban jutni oda, hogy ez ,,ne csak egyirányú utca legyen,,: a közvetlen kollégát ugyanilyen lelkesen, rossz ízű szándékok nélkül merjük bírálni, ha szükséges. Ez a közélet nagyon egészséges vonása. A kormányfő ezután leszögezte: a Központi Bizottság legutóbbi ülésének legfontosabb eredménye az volt, hogy elkerülte a párton belüli szakadást. Az utóbbi napoknak a városrész hangulatát is jelentősen befolyásoló eseményeiről kifejtette: 1956 értékelésének kérdése oly módon robbant be a pártközéletbe és a széles közvéleménybe is, hogy kitapintható volt a jelzés: ha nem vigyáznak, megtörténhet, hogy a Központi Bizottság ,,fundamentalisták,, és ,,reformkommunisták,, csoportjára szakad. Hogy ezt sikerült elkerülni, annak nemcsak a harckészség megőrzése szempontjából, hanem a gazdaság talpontartása, működtetése miatt is nagy a jelentősége. A továbbiakban szólt arról: a történelmi albizottság tanulmányával egyetért, azt elfogadja, de hozzátette: a Pozsgay Imrével készített, inkriminált interjú nem volt elég árnyalt. Szembe kell nézni a múlttal, mert ha az MSZMP nem tárgyalja kritikusan és önkritikusan saját múltját, akkor valóban az események után kullogó pártról és kormányzatról lehet beszélni, s a párt végképp elveszti legitimitását, a bizalom utolsó maradványait. Az MSZMP elkövette azt a hibát, hogy nem vette észre: nagy veszély rejlik abban, ha átengedi másoknak a terepet, saját közeli történelmi múltjának értékelésében, s állandóan defenzív, védekező pozícióba szorul. A mai párt- és kormányzati vezetés egyik legnagyobb hibája és felelőssége ez. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 20:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|