|
|
|
|
Németh Miklós a főváros XI. kerületében (2. rész)
|
A pártmozgalom problémáira térve kifejtette: sok kommunistának bátortalan a politikai kiállása, elsősorban a korábban beidegződött gondolkodásból fakadóan, s az események sokszor zavart keltő, eligazodást nehezítő hatásának következtében is. Elmondta, hogy a Központi Bizottság legutóbbi ülését a városrészben is nagy várakozás előzte meg. Tolmácsolta a pártbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását és az ülést követő véleményeket. Eszerint a kerületi párttagok egyetértenek a KB állásfoglalásával a belpolitikai helyzet megítélésében, a pártegység fontosságának hangsúlyozásában, az akcióprogram mielőbbi elkészítésének szükségességében. A pártszervezetekben folyó viták során erőteljesen jelentkezik az az igény, hogy a párt politikai irányvonalát meghatározó kérdésekben a párttagság véleményének ismeretében szülessenek a döntések. Ugyanakkor vita alakult ki arról, hogy a párt legyen-e a kezdeményezője a többpárt-rendszernek. Úgy fogalmaztak, hogy nem rangon aluli, ha kimondják: az MSZMP a kialakult helyzethez alkalmazkodik. Ez fontos lépés a pluralizmus további alakításában, a politikai intézményrendszer reformjában. Dollenstein István tanácselnök elsősorban az eredményekről tájékoztatta a miniszterelnököt. Mint mondta: a fejlesztési célok megvalósultak, átadták az albertfalvai piacot, Gazdagréten tíztantermes új általános iskola, és 700 gyermek elhelyezésére alkalmas bölcsőde épült; új orvosi rendelő kezdte meg munkáját a Bartók Béla úton. Elmondta: nyitottság jellemzi a tanács munkáját, amely egyre inkább vállalkozóként gazdálkodik, azonban a különböző intézkedések óriási terheket hárítanak rá. Vegyesvállalatoknnak, betéti társulatoknak lett tagja a tanács, s kezdeményezésére jött létre az első fővárosi innovációs park. A párttestület tagjai közül többen - elsősorban az alapszervezetek képviselői - felhívták a figyelmet: ha az ország gazdasági helyzete nem javul, a gazdaságban nem lesz kibontakozás, a politikai tevékenység értelmetlenné válik, és a hangulat romlása megakadályozza a nemzeti egység megteremtését. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 19:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|