|
|
|
|
Németh Miklós a főváros XI. kerületében (1. rész)
|
1989. február 16., csütörtök - Budapest legnépesebb, összetett struktúrájú, dinamikusan fejlődő városrészében, a XI. kerületben töltötte csütörtöki munkanapját Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A program reggel a pártbizottság székházában kezdődött, ahol - kibővített párttestületi ülés keretében - Szatmári István első titkár adott tájékoztatást a pártbizottság munkáját jellemző megújulási törekvésekről. Kifejtette: a kerületi pártmozgalom a társadalmi, gazdasági folyamatok jó irányba fordítására alkalmasnak ítélte az országos pártértekezletet. A kerületben jelentősen javúlt a testületi munka tartalma, megnőtt a tagok vitakészsége, két ülés közötti aktivitása. Nyíltabbá vált a légkör. Kísérletképpen elméleti jellegű vitát kezdeményeztek a tulajdonviszonyok kérdésében. Az első titkár szólt arról is, hogy miként próbálja segíteni a pártbizottság a hozzá tartozó 400 pártszervezetet, a 16 ezer kommunistát abban, hogy a politikai és gazdasági reform értője, sőt kezdeményezője lehessen. Ennek érdekében is - mint mondotta - ,,politikai szolgáltatóházzá,, kívánnak alakulni, ahol a kommunisták, a pártaktivisták jó értelemben vett, a munkát elősegítő vitákat folytathatnak,információhoz juthatnak, megismerhetnek összefüggéseket, segítséget kaphatnak a gyakorlatban felmerülő kérdések tisztázásához.
A lakóterületen dolgozó mintegy 4.500 párttaggal való kapcsolat erősítésére kísérleti jelleggel politikai közösségi házat hoznak létre a kerületben, ahol vonzó programokat szerveznek. Kezdeményezik környezetvédelmi hetek megtartását, amelyekhez kapcsolódóan a pártbizottság kész a különböző szerveződések képviselőivel folytatandó eszmecserékre, együttműködésre. Elhangzott, hogy március 15-éről a kerületben is megemlékeznek a tanács, a népfront, a KISZ és az úttörőszövetség részvételével. A Magyar Demokrata Fórum azonban elhárította a kezdeményezést. Szatmári István a gondokról beszélve elmondta, hogy 40 ezer, jelentős részben alacsony nyugdíjú és egyedül élő idős emberről tudnak, és ugyanennyi pályakezdő fiatal, illetve tanuló él a városrészben. Az egyik legnagyobb feszültség a lakásellátásban tapasztalható: bár itt épült a fővárosban a legnagyobb számban új otthon, mégis 5-6 ezer lakásigénylővel számolnak. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 19:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Németh Miklós a főváros XI. kerületében (2. rész)
|
A pártmozgalom problémáira térve kifejtette: sok kommunistának bátortalan a politikai kiállása, elsősorban a korábban beidegződött gondolkodásból fakadóan, s az események sokszor zavart keltő, eligazodást nehezítő hatásának következtében is. Elmondta, hogy a Központi Bizottság legutóbbi ülését a városrészben is nagy várakozás előzte meg. Tolmácsolta a pártbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalását és az ülést követő véleményeket. Eszerint a kerületi párttagok egyetértenek a KB állásfoglalásával a belpolitikai helyzet megítélésében, a pártegység fontosságának hangsúlyozásában, az akcióprogram mielőbbi elkészítésének szükségességében. A pártszervezetekben folyó viták során erőteljesen jelentkezik az az igény, hogy a párt politikai irányvonalát meghatározó kérdésekben a párttagság véleményének ismeretében szülessenek a döntések. Ugyanakkor vita alakult ki arról, hogy a párt legyen-e a kezdeményezője a többpárt-rendszernek. Úgy fogalmaztak, hogy nem rangon aluli, ha kimondják: az MSZMP a kialakult helyzethez alkalmazkodik. Ez fontos lépés a pluralizmus további alakításában, a politikai intézményrendszer reformjában. Dollenstein István tanácselnök elsősorban az eredményekről tájékoztatta a miniszterelnököt. Mint mondta: a fejlesztési célok megvalósultak, átadták az albertfalvai piacot, Gazdagréten tíztantermes új általános iskola, és 700 gyermek elhelyezésére alkalmas bölcsőde épült; új orvosi rendelő kezdte meg munkáját a Bartók Béla úton. Elmondta: nyitottság jellemzi a tanács munkáját, amely egyre inkább vállalkozóként gazdálkodik, azonban a különböző intézkedések óriási terheket hárítanak rá. Vegyesvállalatoknnak, betéti társulatoknak lett tagja a tanács, s kezdeményezésére jött létre az első fővárosi innovációs park. A párttestület tagjai közül többen - elsősorban az alapszervezetek képviselői - felhívták a figyelmet: ha az ország gazdasági helyzete nem javul, a gazdaságban nem lesz kibontakozás, a politikai tevékenység értelmetlenné válik, és a hangulat romlása megakadályozza a nemzeti egység megteremtését. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 19:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Németh Miklós a főváros XI. kerületében (3. rész)
|
A többpárt-rendszerrel kapcsolatban elhangzott: szó sem lehet arról, hogy az MSZMP kivonul a munkahelyekről, ott azonban alapvetően politizálnia kell. A munkahelyi pártalapszervezet feladata az lesz, hogy politikát alakítson, nézeteket tisztázzon, s ne gazdasági folyamatokat befolyásoljon. Szóvá tették azt is, hogy a többpárt-rendszerről, az alkotmányról, a párttörvényről kialakított állásfoglalások nem a kommunisták véleményének ismeretében születtek. Volt, aki szinte személyeskedő megjegyzéseket fűzött a vezetők legutóbbi megnyilatkozásaihoz, hangsúlyozva, hogy e megnyilvánulások gyakran előidézői a bizalmi válságnak, az oktalan sértődéseknek. Ezekre a megjegyzésekre is reagált Németh Miklós, amikor hangsúlyozta: véleménye szerint bármelyik vezetőt - függetlenül beosztásától - munkájával, megnyilatkozásaival, magatartásával kapcsolatban meg lehet bírálni. El kell azonban jutni oda, hogy ez ,,ne csak egyirányú utca legyen,,: a közvetlen kollégát ugyanilyen lelkesen, rossz ízű szándékok nélkül merjük bírálni, ha szükséges. Ez a közélet nagyon egészséges vonása. A kormányfő ezután leszögezte: a Központi Bizottság legutóbbi ülésének legfontosabb eredménye az volt, hogy elkerülte a párton belüli szakadást. Az utóbbi napoknak a városrész hangulatát is jelentősen befolyásoló eseményeiről kifejtette: 1956 értékelésének kérdése oly módon robbant be a pártközéletbe és a széles közvéleménybe is, hogy kitapintható volt a jelzés: ha nem vigyáznak, megtörténhet, hogy a Központi Bizottság ,,fundamentalisták,, és ,,reformkommunisták,, csoportjára szakad. Hogy ezt sikerült elkerülni, annak nemcsak a harckészség megőrzése szempontjából, hanem a gazdaság talpontartása, működtetése miatt is nagy a jelentősége. A továbbiakban szólt arról: a történelmi albizottság tanulmányával egyetért, azt elfogadja, de hozzátette: a Pozsgay Imrével készített, inkriminált interjú nem volt elég árnyalt. Szembe kell nézni a múlttal, mert ha az MSZMP nem tárgyalja kritikusan és önkritikusan saját múltját, akkor valóban az események után kullogó pártról és kormányzatról lehet beszélni, s a párt végképp elveszti legitimitását, a bizalom utolsó maradványait. Az MSZMP elkövette azt a hibát, hogy nem vette észre: nagy veszély rejlik abban, ha átengedi másoknak a terepet, saját közeli történelmi múltjának értékelésében, s állandóan defenzív, védekező pozícióba szorul. A mai párt- és kormányzati vezetés egyik legnagyobb hibája és felelőssége ez. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 20:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Németh Miklós a főváros XI. kerületében (4. rész)
|
Ilyen értelemben pozitívan kell értékelni Pozsgay Imre szereplését, mert a pártvezetést állásfoglalásra késztette a pluralizmus, a platformszabadság, a többpártrendszer kérdésében. Az 1956-os események értékelésével kapcsolatban Németh Miklós megjegyezte: a feltárás nincs lezárva, hosszú évek munkája szükséges még az árnyalt kép kialakításához. A kutatók eddig 15 ezer oldalt dolgoztak fel. A pártvezetésnek az a szándéka, hogy felveti a Szovjetunió illetékeseinél: segítsenek abban, hogy minél előbb hozzáférhetők legyenek bizonyos, eddig a nyilvánosság elől elzárt levéltári anyagokhoz. Nagy hiba volt, hogy a párttagság nem vett részt az alkotmány előkészítésében - hangsúlyozta, hozzátéve: nem lehet még egyszert elkövetni a sztálini modell átvételével járó hibákat. Fel kell vállalni, hogy a szocializmus magyar modelljét kezdjük el formálni, építeni, és ebben lesznek tévedések. A modellváltásra éppen azért van szükség, hogy elkerüljük a rendszer válságát. A miniszterelnök végül - a pártbizottság tagjainak észrevételére is reagálva - bejelentette: várhatóan áprilisban dönt a kormány megújításáról. Megítélése szerint új arcokra van szükség a Minisztertanácsban. A késő délelőtti órákban érkezett a miniszterelnök az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt székházába. Zsengellér István vezérigazgató üdvözlő szavait követően Szabó Klára, a kerületi pártbizottság titkára adott tájékztatót a városrész gazdaságpolitikai tapasztalatairól. Többek között szólt arról, hogy a kerület sokszínű ipara a romló gazdasági feltételek között is megőrizte a termelés korábbi szintjét, növelte exportját, alkalmazkodni tudott az új jövedelem- és adószabályokhoz, a munkaerő-helyzet lényegében kiegyensúlyozott. A tájékoztatót követő beszélgetésen vállalati vezetők, országgyűlési képviselők fejtették ki véleményüket, elemezve a gazdálkodás napi gondjait, konkrét esetekkel is megvilágítva a központi irányítás sokszor nem kiszámítható gyakorlatát. Rámutattak arra is, hogy a feldolgozóiparnak 1989-re ígért jobb feltételek érvényesülését a gyakorlatban nem tapasztalják. Németh Miklós e fórumon is több kérdésben kifejtette véleményét. Megerősítette: nincs más esélye az országnak, mint azzal szembenézni, hol kell mindenképpen kontinuitást vállalni a múlttal, az előző kormányok programjaival, s hol vannak azok a pontok, ahol bátran kell szakítani a még nem oly régen megfogalmazott kormányprogrammal is, mint a stabilizációs vagy a kibontakozási program. (folyt.köv.)
1989. február 16., csütörtök 20:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Németh Miklós a főváros XI. kerületében (5. rész)
|
Ezt az oly gyorsan változó világ- és belső helyzet is indokolja: nem lehet másképp a lépést tartani, nem lehet megvalósítani a magunk által támasztott követelményeket. A stabilizációs program fő céljait nem megtagadva meg kell találni a gazdaságpolitikában és a mechanizmusban az elmozdulás irányait, a kitörési pontokat a nyár közepéig. A kormány már dolgozik e feladaton, tudósokat, alternatív mozgalmakban dolgozókat is felkérve markáns koncepcionális kérdések megfogalmazására. A KGST reformja is szóba került az eszmecserén, Németh Miklós szerint a mechanizmus megújulását alulról építkezve hosszú folyamat eredményeként lehet elérni. A kormányfő programja a Magyar Kábel Művekben fejeződött be. Laczkó Mihály vezérigazgató kalauzolásával megtekintette a korszerű technikai bázison és technológiával működő telefonkábel üzemet. Ezt követően a dolgozók képviselőivel találkozott, s tájékozódott a 106 éves nagyvállalat tevékenységéről, gazdálkodási eredményeiről. Az alkalmat felhasználva kérte: tolmácsolják társaiknak a kormány köszönetét azért a megértésért, amelyet a szorító és nagy terheket jelentő áremeléssel kapcsolatban tanúsítottak fegyelmezett, higgadt és mértéktartó magatartásukkal. A munkások kinyilvánították, hogy megértik az ország helyzetét, csak ,,vigyük ki most már a szekeret a kátyúból,,. Hozzátette: ezuttal sem az egyszerű munkásemberek hangja volt a leghangosabb az elégedetlenkedők között. Ők tudják, hogy csak a megteremlt jövedelem, érték az, ami segíthet. (MTI)
1989. február 16., csütörtök 20:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|