|
|
 |
|
 |
Sátáni versek - haragvó igazhitűek (1.rész)
|
London, 1989. február 16. (MTI-Panoráma) - ,,Újjászületésedhez először meg kell halnod,, - így kezdődik az a regény, amelynek példányait nyilvánosan égették el néhány hete az angliai Bradfordban a szigetországban élő muszlim vallási közösség tiltakozó nagygyűlésén.
Azóta futótűzzé váltak a ,,Sátáni versek,, című irodalmi
alkotásból felcsapó lángnyelvek. A könyvégető zavargásoknak e hét
elején már a távoli Pakisztánban és Indiában voltak halálos
áldozatai. Iránban gyásznapot rendeltek el. Khomeini ajatollah pedig
halálos ítéletet mondott ki a ,,Sátáni versek,, szerzőjére és a
műben foglalt ,,szentséggyalázás,, valamennyi tudatos közreadójára.
A középkori inkvizíció ördögűző máglyáinak kialvása óta aligha
volt olyan természetű ítélet, mint amilyent ezen a héten a teheráni
rádióban olvastak a 13 éves kora óta Angliában élő indiai származású
Salman Rushdie fejére. A brit állampolgárságú író 41 évvel ezelőtt
született Bombayban, Kasmirből odaszármazott muszlim család
gyermekeként.
Első nagy sikerét 1981-ben aratta ,,Éjfél gyermekei,, című
regényével, amely elnyerte a Brooker-díjat, az egyik legrangosabb
angol irodalmi elismerést. Ugyanerre a díjra jelölték a tavaly
szeptemberben kiadott legújabb regényét, a ,,Sátáni versek,,-et is.
Ez a műve ugyan a második helyre szorult az 1988. évi
Booker-díj-versengésben, de szerzőjét egycsapásra az iszlám
elsőszámú közellenségévé tette.
A hívők szemében Salman Rushdie a hitehagyásnak és a próféta
megsértésének halálos vétkében bűnös. Az iszlám törvénykönyv szerint
,,a tisztátlan vérű hitehagyott büntetése - halál,,. Ezt az ítéletet
mondta ki a világ egymilliárdnyi muszlimjához intézett üzenetében
Irán vallási vezetője. A teheráni rádióban közvetített szentenciája
így hangzott:
,,Tájékoztatom a világ büszke muszlim népét, hogy az iszlám, a
próféta és a Korán ellen irányuló ,,Sátáni versek,, szerzője halálra
ítéltetett, s vele együtt mindazok, akik tartalmát ismerve
közreműködtek a könyv kiadásában. Felszólítok minden muszlimot, hogy
- bárhol is bukkanjanak rájuk - végezzék ki őket.,, (folyt.)
1989. február 16., csütörtök 09:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|