|
|
|
|
A budapesti képviselőcsoport ülése (3. rész)
|
A vitában több képviselő felvetette, hogyan vitassa meg választóival a koncepciót, amikor a több mint száz oldalas dokumentum sokszorosítása gyakorlatilag megoldhatatlan. A miniszter elmondta, hogy a Központi Bizottság február 20-i ülését követően a Magyar Hírlap mellékleteként megjelenik a koncepció, s több szervezethez külön is eljuttatják azt, kérve véleményüket, javaslataikat. A tapasztalatok összegezése után szerkesztik meg a szövegtervezetet, amelyet társadalmi vitára bocsátanak. A törvényjavaslatot egyébként két fordulóban tűzi napirendre a parlament. Biacs Péter (30. vk.) kifejtette: többféle vélemény hangzott el az alkotmány elfogadásával kapcsolatban. Egy esetleges alkotmányozó nemzetgyűlés létrehozása elgondolkodtatja a képviselőket, vajon mennyi energiát fektessenek az alaptörvény előkészítésébe, amikor erről a kérdésről esetleg nem is ők döntenek. Az igazságügyminiszter erre így válaszolt: a kormány azt a megoldást javasolta, hogy a jelenlegi testület alkossa meg Magyarország alkotmányát, s ugyancsak a parlament dolga eldönteni, hogy népszavazással szentesítsék-e avagy sem. Szabó István legfőbbügyész-helyettes felhívta a képviselők figyelmét az ügyészségek alkotmányos szabályozásának alapelveire. Véleménye szerint a három változatból az a helyes, amely az ügyészségeket a jelenlegi formában tartaná fenn, tehát nem csökkennének a szervezet feladatai, illetve nem integrálnák azt az Igazságügyi Minisztérium szervezetébe. Mint mondotta, valóságos bírói függetlenség csak az ügyészi függetlenség fenntartásával lehetséges. (folyt. köv.)
1989. február 16., csütörtök 19:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|