Rendszerváltás és az MTI

	A budapesti képviselőcsoport ülése (2. rész)
A mai Elnöki Tanács helyett a köztársasági elnöki intézmény bevezetését javasolják a törvényelőkészítők. (A koncepció megfogalmazása szerint: az Elnöki Tanács létrejötte óta a legutóbbi esztendőkig az Országgyűlés háttérbe szorításának engedelmes eszköze volt. A köztársasági elnök, mint önálló állami vezető, a hatalommegosztás egyik biztosítékának a szerepét hivatott betölteni.) A parlament kétségtelenül a népszuverenitás letéteményese, ám nem rendelkezhet korlátlan hatalommal. Adott esetben a népakarat közvetlenül is megnyilvánulhat: ezt kívánják lehetővé tenni a népszavazásról szóló törvény kidolgozásával. Az eddigi viták során a leginkább ellentmondó nézetek a társadalmi, politikai, gazdasági rend szabályozásának alapelvei kapcsán kerültek felszínre. Az igazságügyi tárca azokat az elveket igyekszik körvonalazni, amelyek egyrészt képet adnak a társadalom jellegéről, másrészt célokként, feladatokként kitűzhetők az állami szervek és az állampolgárok számára. Ezeket az elveket jogászok csak akkor fogalmazhatják meg, ha ezek már kialakultak a politikai-ideológiai életben - mondotta a miniszter. Többféle nézet kapott hangot már eddig is a pártok alkotmányos szabályozásával kapcsolatban. Mint ismeretes, a kormány augusztus 1-jéig elkészíti a politikai pártokról szóló törvényjavaslatot. Ez technikai jellegű jogszabály lesz, amely nem állít semmiféle korlátot a pártok elé. Foglalkozik majd a pártok regisztrálásával, amelynek alapfeltétele, hogy a szervezet az alkotmánynak megfelelően működjék. Politikai harcot csak békés eszközökkel folytathatnak, s egyetlen párt sem törekedhet a hatalom kizárólagos kisajátítására. (Társadalmunk marxista-leninista pártja nem attól a társadalom vezető ereje, hogy ezt az alkotmány deklarálja, hanem attól, hogy egyre inkább politizáló párttá válik, amely nem csupán a nép érdekében, hanem a néppel politizál, s meggyőzi politikai céljai helyességéről az állampolgárokat. Ennek megfelelően a párt nem tör jogilag garantált hegemón helyzetre - írja az alkotmánykoncepció.) A párttörvény paragrafusainak zöme a gazdálkodásra vonatkozik. Minden bizonnyal a pártok a parlamenti képviseletük arányában állami támogatást kapnak - ahogy szinte mindenütt a világon -, ezért pénzforrásaikról és a felhasználásról el kell számolniuk. Pénzgazdálkodásukat valószínűleg a Legfőbb Állami Számvevőszék ellenőrzi majd, a parlament nevében. (A LÁSZ-ról külön törvény készül.) (folyt. köv.) 1989. február 16., csütörtök 19:08
Vissza » Folytatásokkal »