|
|
|
|
A budapesti képviselőcsoport ülése (1. rész)
|
1989. február 16., csütörtök - Az Országgyűlés márciusi ülésszakára készülve csütörtökön - Peják Emil elnökletével - ülést tartott a budapesti képviselőcsoport az Országházban, hogy a törvényhozók több, a Parlament elé kerülő törvénytervezetet áttekintsenek. A tanácskozáson megjelent Stadinger István, az Országgyűlés elnöke.
A készülő alkotmány koncepciójáról Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tájékoztatta a fővárosi képviselőket. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a törvényelőkészítők igénylik a széles körű véleménynyilvánítást, mivel olyan jogszabályok kimunkálásáról van szó, amelyek a legalapvetőbb társadalmi, politikai, gazdasági viszonyokat érintik. Ennek szellemében a budapesti törvényhozók véleményét, javaslatait kérte a napokban szétküldött szabályozási elvekkel kapcsolatban. Az Igazságügyi Minisztérium írásos előterjesztése - mutatott rá - még nem törvénytervezet, csak azokat az alapelveket tartalmazza, amelyekre az alaptörvény szövegét építeni kívánják. Ezért most, és az országgyűlés ülésén inkább az alkotmány főbb elveiről kellene véleményt mondaniuk a a képviselőknek. A miniszter összefoglalta a koncepció legfontosabb kérdéseit. Mára már kikristályosodott - mondotta -, hogy nem deklaratív, szimbolikus jellegű alkotmányt kell alkotni, hanem jogszabályokat tartalmazó alaptörvényre van szükség: paragrafusai közvetlenül is végrehajtandó szabályok legyenek, amelyek irányadóak a további jogalkotásra is. Azért, hogy az alkotmány ne legyen túlzottan terjedelmes, ezáltal ,,kezelhetetlen,,, a jövőben úgynevezett alkotmányjogi törvények is készülnének. Ezeket az különböztetné meg, hogy parlamenti elfogadásukhoz minősített, kétharmados többségre lenne szükség. A készülő alaptörvény szerkezetéről szólva Kulcsár Kálmán kifejtette: a preambulum után következne a Magyarország társadalmi, politikai, gazdasági rendje című fejezet; ez rendelkezne az államformáról is. Ezután deklarálná az alaptörvény az emberi és állampolgári jogokat, valamint az alapvető kötelességeket, az alkotmányos biztosítékokkal együtt. Az államszervezet különböző elemeinek szabályozása köréből fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztását, azok egyensúlyának megteremtését. (folyt.)
1989. február 16., csütörtök 19:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|