|
|
|
|
Nem nyitnak új külfejtéses bányát Visontán
|
1989. február 14., kedd - A Mátraaljai Szénbányák Vállalat vezetői az Ipari Minisztériummal folytatott egyeztető megbeszélés után úgy döntöttek, hogy mégsem nyitnak új külfejtéses bányát Visonta térségében. Korábban a Gagarin Hőerőmű fokozatosan növekvő fűtőanyag igénye hozta felszínre ezt a tervet, ugyanis az idei mintegy 5,8 millió tonnáról 1993-ig már kilencmillió tonnára kell növelni a lignit kitermelését.
Az előkészületek során azonban éles vita alakult ki a leendő bánya környezeti ártalmai, a környék vízháztartásának megváltoztatása, az értékes termőterületek kisajátítása miatt. Öt falut közvetlenül érintett volna az új külfejtés, utcákat, tsz-telepeket kellett volna egyebek között felszámolni. A több mint négymilliárd forintra tervezett beruházási költségeket a környezetvédelmi intézkedések tovább növelnék. Ezt az összeget már nem tudja támogatásként megadni a költségvetés, így a vállalatnál az erőmű által igényelt fűtőanyag biztosítására más megoldást vettek számításba. Eszerint a jövőben a bükkábrányi külfejtés termelésének bővítése és a Visontán jelenleg is működő úgynevezett ,,keleti 1-es,, bányamező bővítése tűnik a legcélszerűbbnek. Ezért a vállalatnál úgy határoztak, hogy lemondanak korábbi elképzeléseikről és ezt a változatot valósítják meg. Bükkábrányban már az idén 1,2 millió tonna lignitet tudnának kibányászni, de egyelőre csak 800 ezer tonnára van igény. Goda Miklós, a Mátraaljai Szénbányák vezérigazgatója elmondta, hogy ha a Gagarin Hőerőműnek szüksége lesz rá, 1991-től akár kétmillió tonnát is tudnak innen szállítani évente. A bükkábrányi lignit vasúton jut el az erőműhöz, természetesen számolni kell a fuvarozás költségeivel is. A termelési költségek viszont nem érik el a visontai bányáét, hiszen Visontán egy tonna lignitet kilenc köbméter meddő eltakarításával hoznak felszínre, Bükkábrányban ugyanezért csak négy köbméter meddőt kell megmozgatni. A visontai bányanyitás tavaly megkezdett előkészítő munkái sem vesznek kárba, mert az úgynevezett kis déli mező megnyitásával a térségben jövőre már hatmillió tonna lignitet bányászhatnak ki. (MTI)
1989. február 13., hétfő 21:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|