|
|
 |
|
 |
Berecz Frigyes válasza a Mecseki Szénbányák dolgozóinak (2. rész)
|
A miniszter ezután a bányagépesítés fontosságáról, a
kihasználatlan géppark üzembe állításáról ír, majd kitér a bányászat
gazdaságosságát érintő árkérdésekre. Emlékeztet arra, hogy az idén a
szenet a külpiaci árakat követő termékek közé sorolták. 1990-ben
szándékoznak növelni a termelői szénárakat, figyelembe véve a
mecseki szén magasabb használati értékét és hőtartalmát. Az áremelés
alapvető célja - mint írja - a költségvetési támogatások
csökkentése. A Minisztertanács még nem döntött az emelés mértékéről,
a kereskedelmi vállalatoknál azonban nem jelentkezik
többletnyereség, mivel a magasabb fogyasztói ár az ártámogatás
csökkenétéséből adódik.
Megemlíti a levélben, hogy az idei áremelések mértéke - amit a
bányászok szintén szóvá tettek - a gazdaságban meglévő árfelhajtó
tendenciákkal, a kedvezőtlen termelési szerkezet következményeivel
és egy torz piaccal van összefüggésben. Az idei évre tervezett 12
százalékos árszint-emelkedést lényegében a támogatáscsökkentési
lépéssorozat hozza magával, miközben a Minisztertanács törekszik az
infláció továbbterjedésének megakadályozására.
Berecz Frigyes a bányászok más észrevételeivel kapcsolatban
utalt arra, hogy a szakma társadalmi megbecsülését Grósz Károlynak a
bányásznapi ünnepségeken kifejtett gondolatai is megerősítették.
Rámutat: intézkedések történtek a kifogásolt táppénzrendelet
módosítására és a hűségjutalom reálértékének megőrzésére.
Bejelentette a levélben, hogy a bányamentői tevékenység díjazása -
műszakonként 1500 forint értékig - adómentes, költségtérítő jellegű
lesz. A Pénzügyminisztérium a parlamenti vita előtt, a második
negyedévben napirendre tűzi az adóelemek kérdését; ennek keretében
vitatják meg a hűségjutalom, a föld alatti (leszállási),
veszélyességi (liasz) pótlékok lineáris adóztatásának kérdését.
A miniszter befejezésül arról ír: tudja, hogy a vállalat
termelési struktúrájának módosítása nem lesz könnyű feladat;
fájdalmas lépéseket kell megtenni a mecsekieknek, de ezek
elkerülhetetlenül szükségesek. A kormány a gazdasági kibontakozás
érdekében nem tud, és nem is akar mesterséges védőernyőt tartani a
veszteséges vállalkozások fölé, ám igényli a gazdaságos
bányászkodást, és garantálni fogja a működés feltételeit. (MTI)
1989. február 13., hétfő 18:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|