|
|
 |
|
 |
Berecz Frigyes válasza a Mecseki Szénbányák dolgozóinak (1. rész)
|
1989. február 13., hétfő - Berecz Frigyes ipari miniszter levélben válaszolt a Mecseki Szénbányák Vállalat dolgozóinak követeléseire; nevezetesen arra, hogy a kormány korábbi, 1988. augusztusi kötelezettségvállalásai - amint azt a bányászok levelükben írták - csak részben vagy egyáltalán nem teljesültek.
A miniszter előjáróban emlékeztetett arra: a vállalatnál, a
kialakult nehéz pénzügyi-gazdasági helyzet miatt 1987-ben állami
szanálási eljárás kezdődött. Az ezt lezáró megállapodásban arról
döntöttek, hogy 1987-1990 között összesen 1,48 milliárd forint
értékű vissza nem térítendő támogatást kap az üzem. A vállalat az
idén 400 millió forint értékben élvez árkiegészítést a kokszolható
szén után, jövőre ez az összeg 200 millió forintra csökken, ám
arányban lesz a Dunai Vasműnek szállítandó mennyiségekkel. Tavaly
900 millió forint értékben engedett el vállalati hitelt a Budapest
Bank Rt., illetve a szanáló szervezet.
A szén felhasználásban alapvető változásokkal kell számolniuk a
mecsekieknek, mivel a Dunai Vasmű hazai kokszolható szenet 1990 után
egyáltalán nem igényel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz
szükség a mecseki energiahordozóra; a lakosság és például a pécsi
hőerőmű egyaránt igényli a szenet és a belőle gyártott brikettet.
A térségben folytatott bányászatra a szénbányászat egészét
érintő változások is kihatnak, és ez indokolja a korábbi szanálási
megállapodás módosulását, továbbá szükségessé teszi a liászprogram
átértékelését.
A miniszter válaszlevelében kifejti: a jövőbeni széntermelés
mennyiségét a nyereséges - állami dotáció nélküli - gazdálkodás
határozza meg. A mecseki elképzelések is a széntermelés
csökkenésével számolnak; ezzel összhangban - a műszaki-gazdasági
intézkedések nyomán - a vállalati létszám csökkentése is szükségessé
válik. Ez azonban nem érinti a szakképzett bányászok körét, hiszen
belőlük a föld alatti munkában jelenleg is hiány mutatkozik. A
mecseki bányászok helyzetének egyértelmű rendezését és a mutatkozó
létbizonytalanság megszüntetését a vállalat által készített
kibontakozási programra kell alapozni, ám mindez nem zárja ki, hogy
a mecseki szénbányászat jövőjét tágabb összefüggésben is vizsgálják;
a Minisztertanács még az idén napirendre tűzi a kérdést.
(folyt.köv.)
1989. február 13., hétfő 17:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|