|
|
 |
|
 |
Németh-Vranitzky - délutáni tárgyalás (3. rész)
|
A kormányfő így foglalt állást: ,,Magyarországnak eddig sem volt
ellenére és ezután sem lesz, ha Európában és a világon a fegyverek
különböző fajtái csökkennek, ha egyre kevesebb katonai kiadással
terhelik meg a népeket,,. Az így felszabaduló pénzeket a gazdaság
fellendítésére, illetve a világ egészét érintő problémák megoldására
kellene fordítani - mutatott rá a miniszterelnök. Magyarország - a
Varsói Szerződés és a KGST tagjaként - síkraszáll amellett, hogy a
katonai tömbök belátható időn belül fokozatosan csökkenjenek,
illetve leépüljenek, és a politikai, gazdasági, kulturális
kapcsolatok fejlődése határozza meg Európa országainak viszonyát.
,,Ha igaz az a tétel, hogy egyszer eljutunk a katonai tömbök
felszámolásához, akkor példaként a Varsói Szerződés kötelékébe
tartozó valamennyi állam - más-más úton ugyan - eljut egyfajta
kvázi-semlegesség állapotába.,, Ezért - bár Bogomolov akadémikus
kijelentését nem tekintik hivatalos szovjet álláspontnak -
megvitatásra érdemesnek tartják az elképzelést.
Egy osztrák újságíró Németh Miklós egyik korábbi kijelentését
idézte, amelyben mintegy állás foglalt a munkanélküliség mellett. -
Miként kell ezt értelmezni? - tette fel a kérdést a magyar
kormányfőnek.
- Ez nem jelenti azt, mintha a magyar kormánynak első számú
gazdaságpolitikai prioritása lenne, hogy minél nagyobb arányú
munkanélküliséget teremtsen - mutatott rá a kormányfő. - De az oly
kívánt, és elkerülhetetlen gazdasági szerkezetváltás az eddigi
tapasztalatok szerint a világon mindenütt együtt jár egy, egyfajta
szakmai területi átmeneti munkanélküliséggel. A munkanélküliek
számának növekedése tehát egyben azt is jelezné, hogy az
alapfeladatban, a struktúraváltásban is sikerült előrelépnie
Magyarországnak. Mindenesetre tömeges munkanélküliség jelenleg nincs
Magyarországon. 5,1 millió munkavállaló közül 15-17 ezren vannak
állás nélkül hazánkban.
A következő kérdés Franz Vranitzkynak szólt: a közelmúltban
elfogadott társasági törvény nyomán élénkült-e az osztrák beruházók
érdeklődése Magyarország iránt? (folyt.)
1989. február 13., hétfő 20:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|