Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Útkeresés és csillaghullás az Osztrák Szocialista Pártban (1)

1989. február 10. (MTI-Panoráma) - Az utóbbi időben valóságos politikai csillaghullás volt az Osztrák Szocialista Pártban, az SPÖ-ben, amely a jelenlegi kétpárti kormányzati nagykoalíció vezető erejének számít. Pár hónapon belül egész sor magas rangú szocialista politikusnak kellett búcsút vennie párt- vagy állami tisztségétől. Az okok eltérőek, de közös gyökerekre is visszavezethetők.

A múlt év végén lemondásra kényszerült az SPÖ mindkét központi
(országos) titkára, Heinrich Keller és Günther Sallaberger, mert
személyi jövedelmeik egy része után nem fizettek adót. Bár erről
főként a kifizető és ellenőrző apparátus tehetett, a
szabálytalanságnak ők voltak a haszonélvezői.

    Januárban a párt idősebb nemzedékének két vezető személyisége,
Karl Blecha belügyminiszter és Leopold Gratz, a parlament
képviselőházának elnöke jelentette be e tisztségeitől való
megválását - egyelőre maradtak az SPÖ-alelnöki posztjukon.
Mindegyikük helyzete egy több mint tíz éve húzódó botrány, az
úgynevezett Lucona-ügy miatt vált tarthatatlanná: alapos a gyanú
hogy Udo Proksch, az igen kalandos múltú bécsi üzletember egy
társával együtt 1977-ben TVmegszervezte,, a Lucona teherhajó
felrobbanását, elsüllyesztését, hogy hozzájusson a szállítmányra
kötött óriási összegű, csaknem negyedmilliárd schillinges
biztosítási díjhoz. Bár nemcsak a hajó pusztult el, de emberek is
odavesztek, az emberölés és csalás gyanújából ennyi idő alatt furcsa
módon még vádemelés sem lett. Proksch kétszer pár napra vizsgálati
fogságba került ugyan, de tavaly tavasszal, amikor újra ez a veszély
fenyegette, útlevelével kijutott az országból, és valahol külföldön
nyoma veszett. Blechának és Gratznak természetesen nincs köze a
feltételezett bűncselekményhez - de mindketten tagjai egy közéleti
előkelőségeket tömörítő klubnak, amelynek székhelye a Proksch
tulajdonában lévő patinás Demel-kávéház. Emellett szoros
kapcsolatban voltak a vállalkozóval, sőt Gratz egyenesen baráti
viszonyt tartott fenn vele. Így óhatatlanul kialakult a látszat,
hogy részük volt a Lucona-ügy kibogozhatatlanságában, és segítettek
Prokschnak, hogy kibújjon az igazságszolgáltatás alól. A botrány
állami, közérdekű vonatkozásaival december óta egy parlamenti
bizottság foglalkozik. A vizsgálatokból kiderült, hogy a két
tekintélyes vezetőnek a Lucona-üggyel kapcsolatos magatartása és
néhány lépése politikailag semmiképpen ,,nem volt szerencsés,,. Ez
már elégséges indok állami tisztségeik feladásához. (folyt.)


1989. február 10., péntek 14:37


Vissza »


Útkeresés és csillaghullás ... (2.rész)

Tulajdonképpen e lemondás-sorozathoz tartozik Fred Sinowatz volt
pártelnök-kancellárnak a politikai életből való teljes
visszavonulása is. Ő még 1986-ban leköszönt három évig viselt
kormányfői tisztségéről, tavaly májusban átengedte az SPÖ-elnöki
székét kancellár-utódjának, Franz Vranitzkynak, majd ősszel
visszaadta parlamenti mandátumát is. Mindez nagymértékben annak
következménye volt, hogy korábban, az osztrák elnökválasztási
kampány idején SPÖ-aktivisták szűkebb körében heves támadást
intézett Kurt Waldheim jelenlegi államfő ellen, annak ,,barnainges
múltja,, miatt. Később azonban kijelentéseinek tényét egy általa
indított sajtóperben letagadta, s emiatt - hamis tanúvallomásért -
azóta is büntetőbírósági eljárás fenyegeti. A minden más tekintetben
fedhetetlen életű politikus, aki a néppárti elnökjelölt, Waldheim
elleni kirohanással pártjának akart hasznára lenni, végülis azzal
tehetett az SPÖ-nek még egy szolgálatot, hogy önként letűnt a
politikai élet színpadáról.

    A felsorolt kényszerű lelépések, drámai bukások - közvetlen
motívumaik és körülményeik különbözősége ellenére - végső soron
összefüggnek az SPÖ-ben zajló korszak- és nemzedékváltással, amely
mögött a párt útkereső, reform-célú törekvései húzódnak meg.

    Az Osztrák Szocialista Párt, a százéves osztrák szociáldemokrata
mozgalom mai szervezete a második világháború után nagy érdemeket
szerzett az ország demokratikus rendjének kialakításában, folyamatos
gazdasági és társadalmi fejlődésében. Öt év megszakítással mindvégig
részt vett a kormányzásban, 1971-től pedig 13 éven át egymaga volt
kormányon, s akkor különösen sokat tett a szociális vívmányok
gyarapításáért.

    Ám a Bruno Kreisky pártvezető és kancellár nevéhez fűződő
időszakban a gazdasági növekedés nem tartott kellően lépést az állam
jóléti kiadásainak emelkedésével, az SPÖ által ,,dédelgetett,,
állami ipari szektor mindinkább veszteségessé vált, sok drága
,,presztizs,,-beruházást hajtottak végre, szaporodott a
költségvetési deficit és az államadósság. Időközben sokat változott
a párt társadalmi környezete is: csökkent az SPÖ hagyományos
tömegbázisának számító gyári, fizikai munkásság részaránya, nőtt a
szolgáltatásban dolgozók és az alkalmazotti rétegek hányada, s az
egykori munkásosztály jelentős részének életvitele, gondolkodásmódja
az anyagi viszonyok javulása folytán polgári jellegűvé vált.
Mindezekre a párt befolyását, szavazótáborát apasztó problémákra az
SPÖ régi vezetőgárdája nem reagált kellő időben vagy mértékben. (folyt.)


1989. február 10., péntek 14:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Útkeresés és csillaghullás ... (3.rész)

Miután emiatt 1983-ban az SPÖ elvesztette abszolút parlamenti
többségét és koalíciós kormányzásra kényszerült, hamarosan
elkerülhetetlenné vált a párt vezetési és szemléletbeli megújulása.
Nem véletlenül került felszínre az SPÖ fiatalabb nemzedékéhez
tartozó - jelenleg 51 éves - lendületes és korszerű politikus, Franz
Vranitzky, aki egyrészt munkáscsaládból származik és érzelmileg
erősen kötődik a szociáldemokráciához, másrészt nem a
pártapparátusban, hanem kitűnő gazdasági-pénzügyi szakemberként
hívta fel magára a figyelmet. Kancellárként 1987 elején létrehozta a
második legerősebb párttal, az Osztrák Néppárttal (ÖVP) a több mint
80 százalékos parlamenti többségre támaszkodó életképes kormányzati
nagykoalíciót. A kormány máris számottevően csökkenteni tudta a
költségvetési hiányt és az államadósságot, átszervezéssel és kisebb
reprivatizálásokkal mérsékelte az állami ipar veszteségeit, a
személyi adóterhek csökkentésén és ennek teljesítmény-ösztönző
hatásán alapuló adóreformot vezetett be, és politikájával lényegesen
hozzájárult ahhoz, hogy az osztrák gazdaság növekedési üteme tavaly
a korábbi 1-2 százalék helyett már 4 százalékot ért el.

    Vranitzky új szellemet hozott a pártba is, amelynek elnökévé
1988. május 11-én rendkívüli kongresszuson választották meg.
Programadó beszédében hangoztatta, hogy az SPÖ-nek - a szociális
igazságosságra és társadalmi esélyegyenlőségre irányuló céljait nem
feladva, sőt éppen azok érdekében - nagyobb rangot kell adnia a
gazdaságot fejlesztő teljesítményeknek, mert csak ezek teszik
lehetővé, hogy kellően támogathassák a hátrányos helyzetű rétegeket.
Kimondta: a párt társadalmi bázisát szélesíteni kell az olyan önálló
vállalkozókkal, akik bármilyen hasznos értékteremtő munkát végeznek.
Az új elnök meghirdette a mindenféle bürokratizmus, elavult
módszerek elleni harcot és a pártélet reformját is.

    Az SPÖ és a kormányzati munka megújítására törekvő politikának
nyilvánvalóan súlyos tehertételt jelentenek azok a vezetők, akik
bármilyen vonatkozásban a túlhaladott régi felfogást és stílust
képviselik; a politikai küzdelemben nem megfelelő eszközöket
használnak, vagy megszokott hatalmi helyzetük alapján
szabálytalanságokat, a pártot sebezhetővé tevő ballépéseket engednek
meg maguknak. Franz Vranitzky pártelnök-kancellár és az SPÖ
helyzetének minden jel szerint javára vált a kompromittálódott
politikusok távozása - még akkor is, ha a körülöttük kirobbant
vita a pártban átmenetileg némi megrázkódtatást, afféle
,,mini-válságot,, okozott. +++

Sebestyén Tibor (Bécs)


1989. február 10., péntek 15:05


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD