|
|
|
|
Szilárd Leó - emléktábla-avatás
|
1989. február 9., csütörtök - Szilárd Leó atomfizikusnak állított emléket a Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Főváros Tanácsa és a Budapesti Történeti Múzeum: emléktáblát helyezett el a Gorkij fasor 33. számú ház, a tudós egykori lakóházának falán.
Csütörtökön a tábla felavatásakor Szentágothai János akadémikus méltatta a világhírű fizikus, biofizikus, az atomkkutatás uttörőjének munkásságát: ő volt a Magyarországról elszármazott zseni-galaxis - Wigner Jenő, Neumann János, Teller Ede és mások - közt az egyetlen, aki végig hű maradt a progresszió gondolatához - hangsúlyozta az akadémikus. - Zseniális meglátásaival messze megelőzte az informatika fejlődését. Felismerte a többi között a felszabaduló neutronok láncreakcióinak, az atommagok hatalmas energiái felszabadításának reális lehetőségét. Aktívan részt vett a Manhattan-terv végrehajtásában, de mire az első két atombomba elkészült, Szilárd Leó legaktívabb ellenzője lett az atombomba bevezetésének. Egyértelműen a békés megegyezést, az együttélést szorgalmazók táborához tartozott - mondotta az atomenergia békés célu hasznositásának egyik kezdeményezőjéről Szentágothai János. A Magyar Tudományos Akadémia, Budapest Főváros Tanácsa és a Budapesti Történeti Múzeum képviselői koszorut helyeztek el az emléktáblánál. (MTI)
1989. február 9., csütörtök 16:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|