|
|
|
|
Genfi leszerelési konferencia
|
Genf, 1989. február 7. kedd (AP/UPI/TASZSZ/DPA) - Genfben, a Nemzetek Palotájában kedden megkezdődött a leszerelési konferencia ezévi ülésszaka. A 40 állam képviselőit tömörítő tanácskozás idei legfontosabb feladata a vegyi fegyverek átfogó betiltásáról szóló nemzetközi egyezmény kidolgozása - hangoztatta a tanácskozás részvevőihez intézett üzenetében Pérez de Cuellar, ENSZ-főtitkár.
A főtitkár emlékeztetett arra, hogy a vegyi fegyver eltiltásáról januárban tartott párizsi konferencián a 149 részvevő ország egyöntetűen kifejezésre jutatta véleményét, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni az egyezményt. Az 1962 óta ülésező genfi leszerelési értekezlet napirendjén 13 éve szerepel a vegyi fegyverek betiltását elrendelő egyezmény, a valódi előrelépéshez azonban csak két éve nyilt meg az út, amikor a Szovjetunió és az Egyesült Államok külön-külön előterjesztette a szerződés tervezetét. Max Friedersdorf, a tanácskozáson részt vevő amerikai küldöttség vezetője keddi felszólalásában utalt azokra a nehézségekre, amelyek miatt elhúzódhat a megállapodás megkötése. A legnagyobb gondot az egyezmény ellenőrzése jelenti - hangsúlyozta. Sürgette ugyanakkor a kivülálló államok bevonását a konferencia munkájába. Líbia és Sziria hivatalosan is kérte, hogy bekapcsolódhasson az egyezmény kidolgozásába. A másik nehézséget az úgynevezett bináris fegyverek jelentik, amelyek két, külön-külön ártalmatlan összetevőből állnak. Az ENSZ égisze alatt ülésező leszerelési konferencia gyakorlatilag az egyetlen olyan fórum, amelyen az öt atomhatalom, a NATO, a Varsói Szerződés és a harmadik világ országai leszerelési kérdésekről tárgyalnak. A konferencia napirendjén a vegyi fegyverek betiltása mellett olyan témák is szerepelnek, mint a nukleáris kisérletek, az űrfegyverek és a radiológiai fegyverek betiltása, valamint a nukleáris leszerelés más kérdései. +++
1989. február 7., kedd 14:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|