|
|
|
|
A Legfőbb Ügyészség közleménye (1. rész)
|
1989. február 6., hétfő - A Legfőbb Ügyészség tájékozódó vizsgálatot folytatott egyes KISZ-ingatlanok - köztük a szegedi és a bajai KISZ-iskola - tulajdonjogának átruházásval kapcsolatban. A vizsgálat elrendelését több megyei főügyészség kezdeményezte, s indokolták azt a témával foglalkozó újságcikkekben, továbbá az egyes szegedi alternatív szervezetek tiltakozó feljegyzéseiben megfogalmazott törvényességi aggályok is.
A vizsgálat keretében a Legfőbb Ügyészség jelentést kért valamennyi megyei főügyészségtől a területükön lévő KISZ-ingatlanok átruházásáról, beszerezte a szegedi és a bajai ingatlanokra vontakozó szerződéseket, illetve földhivatali iratokat, végül tájékoztatást kért és kapott a KISZ KB gazdasági osztályának vezetőjétől is. Ezek alapján megállapította, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nemcsak az említett két városban, hanem országosan is rendezni kívánja a KISZ kezelésében, illetve használatában lévő ingatlanok tulajdoni helyzetét. A megkötött szerződések alapján eddig 11 ingatlanra jegyezték be a KISZ KB tulajdonjogát, a többi 40-50 ingatlanra vonatkozó szerződés előkészítése és földhivatali bejegyzése pedig folyamatban van. Az átruházott ingatlanok kezelője minden esetben - a kezelő jogokat eddig is gyakorló - megyei, illetve városi KISZ-bizottság maradt. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a megkötött szerződések a földről szóló 1987. évi I. törvény alapján érvényesek. E törvény 15. paragrafusa 1. bekezdésének b. pontja ugyanis úgy rendelkezik, hogy az ingatlan kezelője a kezelésében lévő ingatlan tulajdonjogát - a különleges rendeltetésű föld és termőföld kivételével - társadalmi szervezetre átruházhatja. A törvény nem tesz különbséget aszerint, hogy a kezelő állami szerv vagy társadalmi szervezet. Az érintett ingatlanok nem minősülnek különleges rendeltetésű, illetve termőföldnek. A földtörvény a tulajdonjog átruházását nem köti ellenértékhez, ezért a 100 forint eszmei vételárnak a szerződésekbe utólag történt beírása szükségtelen volt. A törvény indoklása szerint az állami tulajdon átruházásának új szabályozása elősegíti az ingatlanok jobb hasznosítását és a hatékonyabb gazdálkodást. Az ifjúsági szövetség vezetőinek nyilatkozata szerint a szerződések megkötését éppen e célok megvalósítása érdekében kezdeményezték. (folyt.köv.)
1989. február 6., hétfő 15:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Legfőbb Ügyészség közleménye (2. rész)
|
A Legfőbb Ügyészség vizsgálata kiterjedt a Magyar Hírlap 1989. január 27-i számában megjelent ,,Érvek és ellenérvek KISZ-iskola ügyben,, című írásában, továbbá a szegedi alternativ szervezetek beadványában is kifejtett jogi okfejtésre, de a szerződések érvénytelensége ott sem volt megállapítható. Az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló többször módosított 32/1969. IX. 30. kormányszámú rendelet 2. paragrafusának 8. bekezdésében foglalt rendelkezés - amely szerint a társadalmi szervezet a kezelésében lévő házingatlant nem idegenítheti el - ezekre a szerződésekre nem alkalmazható. Ezt a rendelkezést és a földtörvény idézett szakaszát egybevetve megállapítható, hogy a tilalom csak a magánszemélyek részére történő elidegenítésre vonatkozik, és a törvény már e körben is bizonyos kivételeket enged. Jogpolitikai szempontból nem lenne indokolt, hogy egy csaknem 20 évvel korábbi, alacsonyabb szintű jogszabály akadályozza egy törvényi rendelkezés alkalmazását. Nem alaposak a Polgári Törvénykönyv általános rendelkezéseire való hivatkozások sem. Nem állapítható meg ugyanis, hogy a szerződések a társadalom érdekeibe ütköznének, és ezért lennének semmisek. Jelentős társadalmi érdek fűződik ahhoz is, hogy azok a létesítmények, amelyek többségét a KISZ saját erőforrásból, kifejezetten ifjúsági célra építtette, továbbra is az ifjúsági szövetség rendelkezése alatt maradjanak. Végül a jogtalan előnyszerzés, vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő aránytalansága szintén nem állapítható meg, mert a földtörvény az ellenérték nélküli átruházást is lehetővé teszi. A kifejtettek alapján a Legfőbb Ügyészség a szerződések érvényességével kapcsolatos törvényességi aggályokat nem osztotta, és ügyészi intézkedésre nem talált alapot. (MTI)
1989. február 6., hétfő 15:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|