|
|
 |
|
 |
A Novoje Vremja Magyarországról
|
Moszkva, 1989. február 5. (MTI) - A Novoje Vremja című
külpolitikai hetilap legújabb száma közölte az előző héten
megkezdett magyarországi riport második, befejező részét.
A három oldalas írásban először a Magyar Demokrata Fórumról esik
szó. A szerző, Marina Sakina megemlíti, hogy az alternatív mozgalmak
legnagyobbikáról van szó, amellyel részletesen és rendszeresen
foglalkozik a nyugati sajtó, ,,olykor azt a benyomást keltve, hogy
az MDF gyűlésein kívül az országban más egyáltalán nem történik,,. A
továbbiakban a Bíró Zoltánnal folytatott beszélgetés alapján
ismerteti az MDF tevékenységét, kiemelve, hogy a szervezet főleg a
humán értelmiségre épít, s nem zárja ki a párttá szerveződés
lehetőségét sem.
A budapesti riport kitér a világútlevél bevezetésére is. Ezzel
kapcsolatban a szerző megemlíti: ,,Az alig egy éve bevezetett új
szabályok értelmében Magyarország állampolgárai az egész világba
akadálytalanul utazhatnak, kivéve ... a Szovjetuniót. Országunk
meglátogatásához meghívóra van szükség. Nem csoda, hogy csökken az
érdeklődés az orosz nyelv iránt, amelynek tanulása hamarosan nem
lesz kötelező a magyarországi felsőoktatási intézményekben,,.
Visszakanyarodva az MDF-re, Sakina megjegyzi, hogy a szervezet
politikai jelenléte jól érzékelhető, de a ,,külső kritikus,, általa
játszott szerepe megengedi, hogy kockázat nélkül radikális
álláspontot foglaljon el.
Röviden bemutatja a riport az Új Márciusi Frontot, s szól a
Nemzeti Bizottságra vonatkozó javaslatáról. Ezután a cikkíró
Ribánszki Róberttel, a HNF országos tanácsának titkárával a népfront
és az alternatívok viszonyáról beszélget.
Az újságíró a továbbiakban kiemeli, hogy a párt a politikai
reformot önmagával kezdte. Ezzel kapcsolatban idéz Pozsgay Imre
Népszabadságban közölt interjújából, utalva rá, hogy ő vezeti azt a
bizottságot, amelynek a következő kongresszusra el kell készíteni a
párt új programjának elveit. A budapesti riport befejező része a
többpártrendszerrel kapcsolatos kérdésekben idézi Grósz Károlyt,
Berecz Jánost, Lukács Jánost és Fejti Györgyöt.
A Novoje Vremja cikkírója végül felteszi a kérdést: Ha 1988-at
az alternatív mozgalmak évének neveztük, vajon minek nevezzük majd
12 hónappal később a most indult 1989-et? +++
1989. február 5., vasárnap 12:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|