|
|
|
|
Grósz, Németh, Pozsgay - hírügynökségi visszhangok
|
1989. január 31. kedd (AP/Tanjug/Reuter/EFE/PL/TASZSZ) - Grósz Károlyt meglepte Pozsgay Imrének az a rádiós nyilatkozata, hogy 1956-ban népfelkelés volt, nem pedig ellenforradalom, - írta kedden Budapestről a Tanjug jugoszláv hírügynökség, a Magyar Hírlapban és a Népszabadságban megjelent Grósz-interjút ismertetve. A Tanjug úgy értelmezte a főtitkár szavait, hogy Grósz nem tudja, mi motiválta Pozsgayt, hogy éppen az 1956-os esztendőt elemezze ilyen részletességgel. Feltételezi, hogy Pozsgay és a KB történelmi albizottságának többi tagja olyan bizonyítékokat talált, amelyek lehetővé teszik az 1956-os eseményeknek a korábbiaktól eltérő értékelését.
Németh Miklós beszédéből a Tanjug is azt emelte ki, amit minden külföldi hírügynökség: a történelmi eseményeket sosem lehet egyetlen szóval jellemezni; az 1956 októberi eseményekben egyaránt volt népfelkelés és szocialistaellenes, terrorista lázadás. Az AP amerikai hírügynökség egy kedd délutáni tudósításában Grósz Károly interjújából azt a részt emelte ki, amelyben a főtitkár arról beszélt, hogy a pártvezetésben politikai különbözőség kezd megnyilvánulni. Az amerikai hírügynökség úgy értelmezte a főtitkár szavait, hogy ő ,,szakadásról,, beszélt. Ezzel hozza kapcsolatba az interjú azon részeit, melyek a személyi változások lehetőségére utalnak. Az AP úgy véli, Grósz bírálta Pozsgayt, akit az amerikai hírügynökség az ország egyik vezető reformerének minősít. A tudósítás idézi a pártfőtitkárrnak azokat a mondatait, amelyek szerint Pozsgay kijelentései 1956-ról koraiak voltak. Ugyanakkor emlékeztet Grósz hétfői televiziós interjújára, amelyben viszont a főtitkár azt mondta, hogy esetleg a KB is ugyanarra a következtetésre jut, mint Pozsgay, ha a tények alátámasztják Pozsgay értékelését. Németh Miklós beszédéből az AP is azt emeli ki, hogy 1956 egyaránt volt népfelkelés és szocialistaellenes, terrorista lázadás. Az amerikai hírügynökség ebből azt a következtetést vonja le, hogy Magyarország nem fogja megkérdőjelezni az 1956-os szovjet fegyveres ,,bevonulás,, helyességét. Egyúttal megjegyzi, hogy az 1956-ban megfogalmazott követelések közül sok van megvalósulóban a mostani reformfolyamatban. (folyt.)
1989. január 31., kedd 21:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|