|
|
|
|
Horn Gyula Dél-Koreában (2. rész)
|
A külügyi államtitkár részletesen foglalkozott hazánk külpolitikájával, e külpolitika állandó és változó vonásaira irányítva a figyelmet. Ennek során hangsúlyozta a magyar külpolitika nyitottságát és részletezte az ázsiai országok irányában tanúsított magyar aktivitás okait. Hangsúlyozta: a magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételét szorgalmazva maximális mértékben figyelembe vettük mindazt a fejlődést, amit a Koreai Köztársaság elért. Rámutatott: meggyőződésünk, hogy a nemzetközi béke ügyének is nagy támogatást jelent ez a lépés, túl a kétoldalú előnyökön. Horn Gyula bevezető előadásában azt ist nyomatékkal jelentette ki, hogy sem hazánk, sem más európai ország nem folytathat olyan politikát, amely, akár a legcsekélyebb mértékben is, az Egyesült Államok ellen irányul. Kifejtette, hogy az Egyesült Államok és Kanada részese az összeurópai folyamatnak, tehát az egész európai folyamatot ítélné kudarcra, ha Amerika-ellenes éle lenne az európai politikának. Felhívta arra is a figyelmet, hogy nem segítségről és nem is segélyről van szó a Kelet-Európával való gazdasági kapcsolatok erősítését illetően, hanem kölcsönös érdekeken alapuló üzletekről és vállalkozásokról. A magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételével kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette: az szuverén magyar döntés volt, a kérdés nem szerepelt a Varsói Szerződés egyik testülete előtt sem. A magyar lépés következményeit latolgatva Horn Gyula hangsúlyozta: az, hogy egyes országok Dél-Koreával diplomáciai kapcsolatot létesítenek-e, vagy sem, saját ügyük és joguk; ha valaki tapasztalatainkra kiváncsi, azokat szívesen megosztjuk, mondotta. Ugyanilyen álláspontra helyezkedett a külügyminisztériumi államtitkár a koreai kérdés kapcsán, kijelentve: azt mindenekelőtt belügynek tekintjük, és távol áll a magyar külpolitikától, hogy bármely ország belügyébe beavatkozzon. Ha azonban igénylik segítségünket, szívesen segítünk. Ezt nemcsak a koreai nép iránti rokonszenv mondatja velünk, hanem az a meggyőződés is, hogy a világpolitika minden részkérdése kihat a világpolitika egészére Ezért is fontos számunkra a béke ügye a félszigeten. (folyt.)
1989. január 31., kedd 18:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|