|
|
|
|
Magyarország - Pravda (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 30. hétfő. (MTI-tud) - Egyelőre nehéz értékelni Magyarország életének egyes eseményeit, egy dolog azonban világos: mozgásba lendült a társadalom, mind több ember kapcsolódik be a közéletbe, levetve a tartózkodó közönyt és a külső megfigyelő szerepét. Éppen ezért akkor, amikor megkérdik tőlem: ,,Mi történt Magyarországgal? , - ezt válaszolom: ,,Nem történt semmi,,. - Alekszandr Karpicsev, a Pravda munkatársa fogalmaz így az SZKP KB napilapja hasábjain hétfőn megjelent terjedelmes budapesti riportjában.
,,Az ismerős és ismereretlen Magyarország,, címmel megjelent tudósításban Karpicsev - aki évekig a Pravda állandó budapesti tudósítójaként dolgozott - az öt évvel ezelőtti helyzethez képest bekövetkezett nagyarányú változásokat elemzi. - Különösen a gondolkodásmódban történt fordulat, a kritikai árnyalatok kerültek előtérbe: szóbeszéd tárgya az áremelkedések, a neves maszekok, a szabad gondolatokat ébresztő demokrácia, az alternatív csoportok, s sok minden olyan, ami korábban egyáltalában nem volt vita tárgya. A tudósító emlékeztet budapesti éveire. Az ország - írja - már húsz évvel ezelőtt megpróbált elszakadni a szocializmus dogmatikus felfogásától. 1968-tól beindult a gazdasági reform, utat nyitva a piaci viszonyoknak, amire azonban nem volt ajánlatos utalni a szovjet sajtóban. A tavalyi országos pártértekezlet eredményeként új emberek kerültek a vezetésbe, így Grósz Károly lett a párt főtitkára, Pozsgay Imrét és Németh Miklós közgazdászt beválasztották a Politikai Bizottságba, akárcsak Nyers Rezsőt, akinek nevét alig emlegette a szovjet sajtó, habár éppen ő volt az egyik szerzője a gazdasági reformnak, ami annak idején nem nyerte el csúcsvezetésünk tetszését - állapítja meg a szerző, majd így foglalja össze a pártértekezlet hatását: A friss májusi szellők minden kétséget kizárón felrázták a társadalmat, annyi bírálatot gyűjtöttek a nyíltság hullámhegyére, hogy a párton belül és a társadalomban is hangok hallatszottak: forradalmi fordulat megy végbe az országban, vagy eluralkodott a káosz? A Pravda ennek kapcsán kitér arra, hogy a kommunisták pártja maga is a kritikák össztüze alá került. A helyzet elemzése érdekében a lap tudósítója számos magyar vezetővel, így Grósz Károllyal, Berecz Jánossal, Pozsgay Imrével, valamint Jakab Máriával, a parlament alelnökével, illetőleg az alternatív mozgalmak és szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetést. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 10:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország - Pravda (2. rész)
|
pk: su/hu A Grósz Károllyal lezajlott nem hivatalos találkozójáról beszámolva a Pravda munkatársa idézi a főtitkár korábbi kiejelentéseit, miszerint a társadalom elveszti közönyét, s a szocializmus sztálini modelljének teljes felszámolása mellett száll síkra. Emellett azonban vannak nyugtalanságra okot adó jelenségek is: egyes módszerek radikális jellege, a sztrájkok, megalapozatlan követelések veszélye. A tudósító utal arra, hogy az MSZMP főtitkárát nyugtalanítja a pártot érő bírálat. Véleménye szerint a szocializmus felépítése Magyarországon az egypártrendszer keretei között képzelhető el, de jogi szempontból ugyanakkor nem lehet kizárni a többpártrendszer lehetőségét. Ami a hatalom kérdését illeti, az MSZMP sikraszáll amellett, hogy a legkülönbözőbb erőket vonják be annak gyakorlásába, s emellett a pluralizmusnak, a sokszínűségnek a szocializmus érdekeit kell szolgániuk, nem pedig ellene hatniuk. - Karpicsev emlékeztet arra, hogy Grósz Károly nemrég vált meg miniszterelnöki tisztségétől: ,,Most már minden erőmet a pártmunkára koncentrálhatom,, - jelentette ki a Pravdának az MSZMP főtitkára. Berecz János a Pravdának nyilatkozva a pártirányitás megujúló módszereiről, a nemzeti összefogás megteremtésének jelszaváról beszélt, nem rejtve véka alá a pártból történő kilépéseket sem, de megítélése szerint e jelenségtől nem kell tartani. - A Politikai Bizottságon belül egységesen az a vélemény alakult ki, hogy szükség van a politikai intézményrendszer reformjára - jelentette ki a Pravdának nyilatkozva Pozsgay Imre. - Igen, egyetértek azzal, hogy a párt bizonyos válságot él át, ugyanis nem a megfelelő mértékben segítette elő a változások folyamtát a társadalomban. Ezzel összefüggésben két politikai kérdés merül fel. Az egyik szerint a vezetés diktatúráját a vélemények pluralizmusával kiegészített demokratikus jogrendszer váltja fel. A párt vezető szerepe nem deklarációkban, lózungokban nyilvánul meg, s nem tartom szükségesnek az alkotmányban rögzíteni a pártnak a társadalom életében játszott vezető szerepét. Ami a többi pártot illeti, nekem az a véleményem: a többpártrendszer elkerülhetetlen, csak az időpont lehet még kérdéses. - Pozsgay Imre ezt követően a gazdasági refom szükségesséről beszélt, majd az alternatív mozgalmakkal kapcsolatos kérdésre válaszolva megállapította: a párton belül nincs bizalom irányukban. A politikai válság veszélye azonban nem az alternatív csoportok felől fenyeget. Nem hiszem például azt, hogy hazánkban lennének a restaurációra gondoló erők. Az embereknek van mit veszteniük. Megítélésem szerint az érdekek harcáról van szó.(folyt.)
1989. január 30., hétfő 11:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyarország - Pravda (3. rész)
|
A Pravda tudósítója felvetette azt is, hogy a párt- és állami vezetésben korábban is részt vevő emberek látták-e a jelenleg éles bírálatokat kiváltó negatív jelenségek közeledését? - Sok mindent láttam s nem kevésszer bevertem a fejem - válaszolta Pozsgay Imre, utalva arra, hogy egykor ,,Fordulat és refomr,, címmel dokumentumot dolgozott ki: a Politikai Bizottságban figyelmeztetést kapott érte, most viszont a dokumentumban megfogalmazott gondolatok az új akciók platformjává váltak. Az alternatív csoportok működéséről beszámolva a hétfői Pravda a magyar társadalom realitásának minősíti meglétüket, utalva arra, hogy a hozzájuk való viszony a legutóbbi KB-ülésnek is témája volt. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Nyugaton nagy figyelemmel kísérik e csoportok létrejöttét, hiszen ezekben látják a leendő s az MSZMP számára konkurenciát jelentő politikai pártok magvát. A Pravda tudósítója beszámol az alternatív mozgalmak képviselőivel megtartott találkozójáról, amelyen a televízió is megjelent, s a sajtó hírt adott róla, talán nem is annak jelentősége miatt: valószínűleg ezzel akarták jelezni az alternatív mozgalmak elismerésének tényét a szocialista demokrácia fejlesztésének keretén belül. Nagyon érdekes beszélgetés sikeredett, amelyen egy szó sem hangzott el a párttal és a kormánnyal való esetleges konfrontációról. Sőt, amikor a kisgazdák képviselőinek egyenesen feltettem ezt a kérdést, úgy tűnt, hogy a beszélgetőpartnerek meg is haragudtak. Nyilvánvaló, hogy én nem vagyok honfitársuk, s az őszinteség mértéke itt láthatólag más volt - állapítja meg tudósításában Karpicsev, a beszélgetés alapján utalva egyebek között a parlament feloszlatását szorgalmazó követelésekre, az MDF tevékenységére is. A Pravda tudósításában végezetül emlékeztet arra, hogy a kisgazdák nem tekintik megszüntnek pártjukat, akárcsak a szociáldemokrata párt, amelynek vezetősége úgy foglal állást, hogy a pártot 1956-ban nem oszlatták fel.+++
1989. január 30., hétfő 11:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Javitás a Magyarország - Pravda /1. rész/ cimü hirre
|
Mai SK0029, MTIK1030 sz. -- Magyarország - Pravda /1. rész/ cimü -- hirünk 1. bek. 7. sorában a név és a szöveg helyesen: ... ,,nem történt semmi.,, - Anatolij Karpicsev, a Pravda egyik vezető munkatársa ... ---------- ------- --------
1989. január 30., hétfő 16:49
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|