|
|
 |
|
 |
A dél-alföldi élelmiszergazdasági tanácskozás (1. rész)
|
1989. január 27., péntek - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye élelmiszergazdasági együttműködésének lehetőségeiről tanácskoztak pénteken Békéscsabán a négy alföldi megye vezető szakemberei. Megállapították: a térségnek, a települések egész sorának jövője függ a mezőgazdaságtól és az élelmiszeripartól, hisz az Alföld e részén a gazdasági teljesítmény hatvan százalékát nyújtja ez az ágazat. Az országban fölvásárolt növénytermesztési és állattenyésztési eredetű áruk 35 százaléka származik e térségből, így az itteni élelmiszergazdaságnak az egész ország ellátásában fontos a szerepe.
Miközben az itt élők erejüket meghaladó teljesítményt nyújtanak,
az életszínvonaluk az országos átlag alatt van - hangoztatták a
tanácskozáson. Az élelmiszerágazat érdekei egyébként is nehezen,
vagy egyáltalán nem fogalmazódnak meg. A négy megye vezető
szakemberei sürgetik külön agrárkamara létrehozását, hiszen az végre
összefoghatná a tsz-ek, az állami gazdaságok, a kisgazdák és a
feldolgozóipar érdekeit.
Mint az eszmecsere során kiderült, több megye is próbálkozik -
anélkül, hogy tudnának egymás kezdeményezéséről - a helyi,
megyeszékhelyi külkereskedelmi szervezet (intézmény, iroda)
létesítésével. Óriási az igény a megyékben a külkereskedelmi
tanácsadás és ügynöki munka iránt; a fővárosból szervezett
külkereskedelmet a dél-alföldiek tapasztalata szerint az idő
túlhaladta. A szakemberek fontosnak tartják a négy megyeszékhelyen
végzett külkereskedelmi szervezőmunka összehangolását.
A békéscsabai tanácskozáson sok szó esett a mezőgazdasági üzemek
szükséges átalakításáról. Mint elhangzott: jónéhány tsz-vezető azt
hangoztatja, hogy ,,nem engedjük szétverni a szövetkezeti
mozgalmat
,,, ám tény, hogy tsz-ek sora képtelen szövetkezeti
formában továbbműködni. Az átalakításokra (szakszövetkezet, bérleti
rendszer, földeladás) akad jó és rossz példa is, mindenesetre abban
valamennyien egyetértettek, hogy a formák sokszínűségére van
szükség. Különösen a Tiszántúlon okoz gondot a tulajdonformák
változatos rendszerének kialakítása, mert - mint elhangzott - a
kolhoz-tipusú tsz-ből elég nehéz valódi egyéni érdekeltségre
építkező formát kialakítani. (folyt.köv.)
1989. január 27., péntek 17:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A dél-alföldi élelmiszergazdasági tanácskozás (2. rész)
|
A megyeközi együttműködés több területen létfontosságú, egyben
természetes - ilyen például az öntözőrendszerek kapcsolata, vagy a
hagymatermesztés összehangolása. A csabai tanácskozáson a
csongrádiak egyik képviselője javasolta, hogy - elsősorban Csongrád,
Békés és Szolnok - hozzon létre ,,hagymaegyesülést,,. A híres a
makói hagyma, ám e két szomszéd megye is jelentős mennyiségű hagymát
termel, ráadásul Békés a vetőmagszaporításnak is az egyik központja.
A külföldön igen keresett hagyma termelését és piaci elhelyezését a
táj termelőinek közös fellépésével eredményesebbé lehetne tenni.
(MTI)
1989. január 27., péntek 17:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|