|
|
|
|
Munkahelyteremtő beruházások (1. rész)
|
1989. január 26., csütörtök - Számos vállalatnál, ahol az utóbbi időkben nem sok dolgot adott a munkaügyi-személyzeti osztályoknak a frissen belépők ügyeinek intézése, most ismét kitehették a felvételt hirdető táblát a kapu mellé. Olyan vidékeken találtak sokan kenyérkereseti lehetőséget, ahonnan eddig messzire kellett utazni a megélhetésért. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal csaknem egy esztendeje - tavaly februárban - meghirdetett pályázatának eredményeként, az ezáltal megszerezhető támogatás révén új üzemrészek, műhelycsarnokok épültek. A foglalkoztatási alapból támogatott, új munkahelyeket létrehozó beruházások révén gazdagodott az áruválaszték is, újdonságok jelentek meg a hazai piacon, keltették fel az érdeklődést külföldön. Az ÁBMH több mint 100 pályázónak - vállalatnak, szövetkezetnek - ilyen célú fejlesztésre szánt pénzét 800 millió forinttal egészítette ki, s ennek eredményeként ötezer új munkahelyet hoztak létre.
A listavezető minden bizonnyal Borsod-Abaúj-Zemplén megye, amelynek tanácsához 90 pályázati kérelem érkezett; a munkaügyi osztály javaslata alapján ezek közül 29 ajánlatot fogadott el az ÁBMH. A beruházások teljes költsége 515 millió forint, ebből 188 millió forint a foglalkoztatási alap hányada. A pénzből 1935 bodrogközi, hegyközi, abaúji kistelepülésen élő ember számára teremtenek megélhetési lehetőséget. Jelentős a Budapesti Bútoripari Vállalat encsi gyárának termelésfejlesztési beruházása: 90 millió forintos költséggel 220 új munkavállaló számára teremtenek foglalkoztatási lehetőséget. A sátoraljaújhelyi Elzett Certa gyár 150 millió forintos beruházással, a termelőszövetkezetekkel közösen hozott létre nyolc településen szerelőműhelyeket, s ezekben 200-an dolgozhatnak. A Kismotor- és Gépgyár mezőkövesdi üzemében 100 millióba kerülő fejlesztéssel - harmadrészben állami segítséggel - szintén 200 új munkahelyet teremtettek. Hajdú-Biharban 890 munkahely létesítéséhez kértek és 700-hoz kaptak összesen 50 millió forintos támogatást a megye vállalatai. A legnagyobb üzemet a Medicor Rt. debreceni gyára hozta létre: Létavértesen 170 ember számára teremtettek munkalehetőséget. A biharkeresztesi Arany Kalász Tsz két beruházásra is vállalkozott: konzervüzemének bővítésével és a vályogtéglagyár létrehozásával 150 embert juttatott munkához. A megyei tanács munkaügyi osztályának adatai szerint a beruházási kedv az idén sem csökken: a hónap közepéig újabb kilenc gazdálkodó kért támogatást munkahelyteremtő beruházáshoz. (folyt.köv.)
1989. január 26., csütörtök 07:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|