|
|
 |
|
 |
Magyar Jogász Szövetség - Alkotmánykoncepció (1. rész)
|
1989. január 24., kedd - A Magyar Jogász Szövetség elnöksége összességében támogatja az új alkotmány szabályozási koncepcióját, ám egyes részkérdések további átgondolását javasolja - fogalmazták meg a testület keddi, kibővített ülésén. A jogászság képviselői a társadalmi szervezetek közül elsőként mondtak véleményt a koncepcióról.
A tanácskozáson Kilényi Géza igazságügyminiszter- helyettes
adott áttekintést az új alkotmány előkészítésének menetéről. Mint
mondotta: az eddigi viták tapasztalatainak figyelembevételével e
hónap végéig elkészül a szabályozási koncepció végső szövege, ami
februárban politikai testületek elé kerül. A végleges változatot
eljuttatják az országgyűlési képviselőkhöz, hogy időben
felkészülhessenek a parlament márciusi ülésszakára, amelynek
napirendjén szerepel e koncepció is. Az Országgyűlés
állásfoglalásának megfelelően kezdenek hozzá az Igazságügyi
Minisztériumban a tervezet megszövegezéséhez. E munkát június végéig
befejezik, s a második félévben széles körű társadalmi vitára
bocsátják a tételes javaslatot. A tapasztalatok alapján átdolgozott
szövegről dönt majd a parlament. A miniszterhelyettes szerint -
politikai döntéstől függően - már ez év decemberében az Országgyűlés
elé kerülhet az új alkotmány tervezete. Elfogadása esetén minden
bizonnyal népszavazás szentesíti majd az alaptörvényt.
Az alkotmány előkészítésével egyidőben a szakemberek néhány
olyan nagy jelentőségű törvényjavaslat kidolgozásához is
hozzáláttak, amelyeket még az alkotmány előtt az Országgyűlés elé
kell terjeszteni. Az elképzelések szerint még az idén módosítják a
választójogi törvényt, ám az új szabályok csak az 1990-es
választásokra vonatkoznak. Az új választójogi törvényt majd az
alkotmány hatálybalépését követően terjeszti a kormány a Parlament
elé. Lehetséges, hogy a jelenlegi alkotmányt is módosítják,
elképzelhető például, hogy az ország népe már ebben az évben dönt a
köztársasági elnök személyéről.
Kilényi Géza ezt követően az eddig lezajlott testületi viták
tapasztalatairól tájékoztatta a jogászszövetség elnökségét. Utalt
arra, hogy megfogalmazódott: az új alaptörvény Magyarország
Alkotmánya címet viselje. Erősíteni kell jogi jellegét, az Alkotmány
egyértelműen jogszabály, nem pedig politikai deklaráció. (folyt.
köv.)
1989. január 24., kedd 17:25
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|