|
|
|
|
Sajtótájékoztató a XXI. Magyar Filmszemléről (1. rész)
|
1989. január 24., kedd - A szemle nemcsak az éves magyar filmtermés mustrája, hanem egyúttal propaganda a magyar kultúrának és az országnak is - hangzott el azon a keddi sajtótájékoztatón a Fészek Klubban, ahol a XXI. Magyar Filmszemle programját ismertették az újságírókkal.
A fenti kijelentést igazolni látszik az a tény, hogy a február 3-8. között a Budapest Kongresszusi Központban rendezendő filmes seregszemlére 28 országból több mint százan - kritikusok, producerek, forgalmazók - érkeznek hazánkba. A külföldi lapokban megjelenő beszámolók, tudósítások pedig joggal tekinthetők a magyar kultúra ,,reklámjának,,. Mindennek fényében nem tűnik olyan soknak a szemle csaknem 8 millió forintos költségvetése, ami azért is figyelemre méltó, mert az utóbbi években többen szóvá tették az évenkénti filmszemlék ,,drágaságát,, feltéve a kérdést: a jelenlegi gazdasági helyzetben szükség van-e egyáltalán ilyen filmes fesztiválra. Mindennek ellenére a mostani szemle bőséges választékot kínál az érdeklődőknek: 33 játék-, illetve dokumentumfilm látható majd a Budapest Kongresszusi Központ három termében. Az előző évekhez hasonlóan sok a dokumentumfilm a mezőnyben, nem véletlen, hiszen - a korábbi szemlék díjainak tükrében is - filmgyártásunk a legerősebb vonulatát képviselik. A szemle 14 dokumentumfilmje között találjuk egyebek között Sára Sándor, a Gulyás-testvérek, a Böszörményi-Gyarmathy alkotópáros munkáit. Egy titkos kényszermunkatábor történetét beszéli el a Recsk 1950-53 című dokumentumfilm, Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia alkotása. A filmben megszólalnak a volt rabok, illetve az egykori ÁVH-s őrök és politikai tisztek, az ő vallomásaikból rajzolódik ki az 50-es évek törvénytelenségeinek egyik fejezete. Ugyancsak egy korábbi kényes témát - egy 1948-as koncepciós per hátterét - dolgozza fel Ember Judit dokumentumfilmje, a Pócspetri is. A témaválasztás kényességét jelzi, hogy a film hat esztendeig várakozott dobozban a nyilvános vetítésre. A Balázs Béla Studió információs programjában látható majd egy Ember Judit készítette másik dokumentumfilm is, a Menedékjog, amely az 1956. november 4 után a jugoszláv követségen befogadott politikusok Romániába deportálását kíséri nyomon. Sára Sándor két dokumentumfilmje, a Csonka-Bereg, illetve a Pergőtűz egyaránt II. világháborús eseményeket dolgoz fel kortárs visszaemlékezések alapján. (folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 16:22
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|