|
|
 |
|
 |
Megjelent az Országos Közületi Telefon, Telex, Telefax könyv 1. kötete (1. rész)
|
1989. január 24., kedd - Az Országos Közületi Telefon, Telex, Telefax könyv 1. kötetének kiadása alkalmából sajtótájékoztatót rendeztek kedden a Városmajor Telefonközpont tanácstermében.
László Lajos, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság forgalmi
igazgatóhelyettese elmondta: ebben a kötetben szerepelnek a vidéki
telephelyű közületek távközlési (telefon, telex, telefax) adatai,
továbbá az országos helyismertető, a postai irányítószámok, valamint
a távhívó körzetszámok. Az adatok összegyűjtését tavaly október
21-én fejezték be. A 380 forintba kerülő könyvet 70 ezer példányban
készítette el az Alföldi Nyomda, az árusítást a sajtótájékoztató
napján megkezdték a Budapest V., Petőfi Sándor utca 17-19. szám
alatti postahivatalban. A tájékoztatón azt is közölték, hogy azok,
akik tíznél több könyvet kívánnak vásárolni, csak előzetes
megrendelés után, az Akácfa utca 37-39. szám alatt vehetik át a
köteteket.
További két, később megjelenő kötete is lesz a könyvnek. A
másodikba kerülnek a budapesti telephelyű közületek távközlési
adatai, s itt lesz található az országos irányítószámok jegyzéke,
Budapest utcajegyzéke, valamint az öt kiemelt város
irányítószám-jegyzéke is. A kötet várhatóan az év közepén jelenik
meg. Ez a könyv már a hétjegyű hívószámokat tartalmazza: a
fővárosban előreláthatólag júliusban áttérnek az új rendszerre. A
közületi könyv harmadik kötetébe a szolgáltatási útmutató kerül,
amelyben a legfontosabb távközlési adatok mellett megjelenik a cégek
rövid tájékoztatója saját tevékenységükről, termékeikről. Ezt a
kötetet várhatóan az év végén adják ki.
A tájékoztatón szó volt a főváros telefonhelyzetéről.
Elhangzott: az elmúlt év végén összesen 430.336 főállomást tartottak
nyilván Budapesten, 13 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. A
fejlesztések ellenére tovább nőtt a várakozók száma, s elérte a 241
ezret, a korábbi 235 ezerrel szemben.
A fővárosban a jelenlegi ötéves tervidőszakban összesen 9
milliárd forintot szánnak telefonfejlesztésre. Ebből 1990 végéig
összesen 52 ezer telefont kapcsolnak be, mostanáig körülbelül 38
ezerrel nőtt az állomások száma. Az új állomások több mint
egyharmadát a kötvényakció keretében szerelték fel. (folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 15:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|