|
|
|
|
Felsőoktatási pártfórum Debrecenben (Pozsgay Imre, Nagy Imre) (1. rész)
|
1989. január 21., szombat - Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter Hajdú-Bihar megyei látogatásának befejezéseként szombaton előadást tartott az egyetemi és főiskolai pártbizottsági titkárok első országos tanácskozásán. A Debreceni Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében megtartott eszmecserén csaknem 60 felsőoktatási intézmény képviselője mellett ott voltak a debreceni egyetemi KISZ-szervezetek és alternatív csoportosulások képviselői is.
Pozsgay Imre a politikai intézményrendszer reformjáról s a reform időszerű feladatairól szóló előadása után a résztvevők kérdéseire válaszolt. A többpártrendszer létrejöttének lehetőségét firtató kérdésre elmondotta, hogy az élet túllépett rajtunk. A Központi Bizottság legutóbbi ülésén már megfogalmazták, hogy nem tartható a májusi pártértekezletnek az a felfogása, miszerint a pluralizmus az egypártrendszer keretei között fog kibontakozni. Ezért - bár a pártnak és a kormánynak nem kötelessége saját hatalmának korlátozására intézményeket létrehozni - egy józan politika tudja, hogy ebből racionális hatalomgyakorlás is megvalósulhat, s így reálisnak tekinti ezeket a képződményeket és kezdeményezéseket. Ugyanakkor az is látnivaló, hogy - bár a dolgok a többpártrendszer felé hatnak - egy valóságos alternatív többpártrendszernek ma még nincsenek meg a szervezeti feltételei. Ezért még ha pártnak nevezik is magukat, inkább pártcsírákról beszélhetünk, sem mint koalíciós, vagy ellenzéki partnerekről. Mindenesetre ebben az irányban haladunk, s reálisan csak az a politika lehet érvényes, amely többpártrendszerben gondolkodik és arra építi stratégiáját. A Politikai Bizottság tagja egy kérdésre válaszolva kitért az MSZMP és a Román Kommunista Párt közötti kapcsolatokra. Hangoztatta, hogy minden eddigi tárgyalási kísérletünk elbukott. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a jelenlegi vezetéssel azonosítsuk a román párttagságot, a román népet. Kijelentette: olyan politikai kísérletet kell tenni - hivatkozva az emberi jogokra -, amely védeni is képes az önkénytől Románia mindenféle nemzethez tartozó népességét. Meg kell győznünk a világot arról, hogy Romániával nekünk nem csak és nem elsősorban nemzeti vitánk van. (folyt.köv.)
1989. január 21., szombat 20:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Felsőoktatási pártfórum Debrecenben (Pozsgay Imre, Nagy Imre) (2. rész)
|
Romániában lábbal tiporják az emberi jogokat és emberhez, Európához méltatlan politikai viszonyok uralkodnak. Nekünk azért fáj ez különösen, mert kétmillió magyart is érint. Arra a kérdésre, hogy van-e remény az MSZMP-ből kizárt négy kommunistának a pártba való visszakerülésére, Pozsgay Imre kifejtette: a párton belüli viták eldöntésének alkalmasabb eszköze is van a kizárásnál. A négy, pártból kirekesztett kommunista ügyében - a jelenlegi szervezeti szabályzat értelmében - a következő kongresszus hivatott dönteni. Kérés, hogy az érintettek fenntartják-e a pártba való visszakerülésük szándékát addig az időpontig. Pozsgay Imre államminiszter háromnapos Hajdú-Bihar megyei látogatását követően nyilatkozott a sajtó képviselőinek. Az MTI tudósítójának kérdésére - milyen muníciókat kapott munkájához azoknak a különféle rétegeknek a képviselőitől, akikkel zsúfolt programja során találkozott? - a következőket mondta: ,,Igazán kellemesen lepett meg, hogy a legtöbb független szervezet gondolkodásmódjában, politikai nézeteiben - különösen az új Alkotmányról, a jogállamiságról és a politikai pluralizmusról való elképzeléseket és együttműködési formákat illetően - nem áll messze az MSZMP tagságától. Magam is úgy vélem, hogy ma még inkább a koalíciós igényt lehet megfogalmazni és nem a koalícióra való képességet. Bizonyos mértékben mindannyian egy betanulási időszak alanyai vagyunk, de már nem az idegenkedés, a teljes elutasítás jellemzi ezt a kapcsolatot. A megnyilvánulásokban - bár itt-ott fellelhető a félelem is - inkább a felelősséget érzem. Egyetlen, még szélsőségesnek nevezhető nézetben sem tapasztaltam, hogy itt bárkinek szándékában állna a társadalomban elért integrációját szétrombolni, s ily módon keresni a kibontakozást. Az egyetemi és főiskolai pártbizottsági titkárok országos tanácskozásával kapcsolatban - a Népszabadság munkatársának kérdésére - Pozsgay Imre kifejtette: az teszi speciálissá helyzetüket, hogy a társadalom legérzékenyebb, legkritikusabb rétegével kell naponta politikai érintkezésben lenniük, párbeszédet folytatniuk. Bár az egész ifjúság helyzete problematikus, az egyetemi, főiskolai ifjúságnak vannak a legjobb lehetőségei, hogy ezeket radikálisan kifejezzék. Ilyen kritikus helyzetben csak azok az egyetemi-főiskolai pártszervezetek tudnak lábon maradni, amelyek konzekvensen, elvi alapon ugyan, de nem ennek a helyzetnek a mellőzésével lépnek fel. (folyt.köv.)
1989. január 21., szombat 20:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Felsőoktatási pártfórum Debrecenben (Pozsgay Imre, Nagy Imre) (3. rész)
|
Ha nem ezt képviselik, akkor csak a szembenállást választhatják, ami a párt lemorzsolódásához vezet a felsőoktatási intézményekben. Ha pedig a reformot, a reformerők támogatását választják, akkor rokonszenv fogja kísérni tevékenységüket, ebben a társadalmi csoportban is. Végezetül a Politikai Bizottság tagja kijelentette: ha maga a pártpolitika késedelmes és nem eléggé hatékony, azt ezek a pártszervek nem pótolhatják. Ezért nem csoda, hogy e pártszervezetekből a párt egészére ható nyomás érkezik a megújulás világosabbá, kategórikusabbá és félreérthetetlenebbé tételére. A debreceni egyetemi pártfórum délben Nagy Imrének, a KISZ Központi Bizottsága első titkárának előadásával folytatódott. A Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetője az országos KISZ értekezlet után, A kongresszus előtt címmel tartott előadást, majd válaszolt a résztvevők kérdéseire. Hangsúlyozta, hogy a névváltozás előtt álló szövetség a baloldali érzületű fiatalokat tömörítő tömegszervezet kíván lenni, s partneri kapcsolatok kiépítésére törekszik más ifjúsági szervezetekkel. Délután párttitkári fórummal folytatódott a tanácskozás. Megfogalmazták, hogy a korábbi évtizedekben a felsőoktatás - de a kultúra, az egészségügy, a tudományos kutatás is - tehertételként jelent meg az állami költségvetésben, s e szférák részesedése, megbecsülése, fejlesztési lehetőségei mindig a döntéshozók pillanatnyi szándékának voltak alárendelve. Meggyőződésük szerint az oktatás, ezen belül a felsőoktatás a társadalmi-gazdasági kibontakozás alappillére, nélküle e folyamatok kudarcra vannak ítélve. Az egyetemi-főiskolai pártbizottságok együttes fellépésükkel szeretnék elérni, hogy a felsőoktatás ügye markánsabban jelenjen meg az MSZMP társadalompolitikai koncepciójában. (folyt.köv.)
1989. január 21., szombat 20:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Felsőoktatási pártfórum Debrecenben (Pozsgay Imre, Nagy Imre) (4. rész)
|
Az országos tanácskozás résztvevői megvitatták azt a felhívástervezetet, amelyben a felsőoktatás gondjaira hívták volna fel a párt főtitkárának, a miniszterelnöknek és a Parlament elnökének a figyelmét. Úgy ítélték azonban meg, hogy a tervezet túl általános, nem a konkrét gondokat tartalmazza, ezért elhatározták, hogy áprilisban ismét találkozót tartanak, s ott döntik arról, milyen formában juttatják el nézeteiket a vezetéshez. (MTI)
1989. január 21., szombat 20:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|