|
|
 |
|
 |
Felsőoktatási pártfórum Debrecenben (Pozsgay Imre, Nagy Imre) (1. rész)
|
1989. január 21., szombat - Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter Hajdú-Bihar megyei látogatásának befejezéseként szombaton előadást tartott az egyetemi és főiskolai pártbizottsági titkárok első országos tanácskozásán. A Debreceni Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében megtartott eszmecserén csaknem 60 felsőoktatási intézmény képviselője mellett ott voltak a debreceni egyetemi KISZ-szervezetek és alternatív csoportosulások képviselői is.
Pozsgay Imre a politikai intézményrendszer reformjáról s a
reform időszerű feladatairól szóló előadása után a résztvevők
kérdéseire válaszolt. A többpártrendszer létrejöttének lehetőségét
firtató kérdésre elmondotta, hogy az élet túllépett rajtunk. A
Központi Bizottság legutóbbi ülésén már megfogalmazták, hogy nem
tartható a májusi pártértekezletnek az a felfogása, miszerint a
pluralizmus az egypártrendszer keretei között fog kibontakozni.
Ezért - bár a pártnak és a kormánynak nem kötelessége saját
hatalmának korlátozására intézményeket létrehozni - egy józan
politika tudja, hogy ebből racionális hatalomgyakorlás is
megvalósulhat, s így reálisnak tekinti ezeket a képződményeket és
kezdeményezéseket. Ugyanakkor az is látnivaló, hogy - bár a dolgok a
többpártrendszer felé hatnak - egy valóságos alternatív
többpártrendszernek ma még nincsenek meg a szervezeti feltételei.
Ezért még ha pártnak nevezik is magukat, inkább pártcsírákról
beszélhetünk, sem mint koalíciós, vagy ellenzéki partnerekről.
Mindenesetre ebben az irányban haladunk, s reálisan csak az a
politika lehet érvényes, amely többpártrendszerben gondolkodik és
arra építi stratégiáját.
A Politikai Bizottság tagja egy kérdésre válaszolva kitért az
MSZMP és a Román Kommunista Párt közötti kapcsolatokra. Hangoztatta,
hogy minden eddigi tárgyalási kísérletünk elbukott. Ugyanakkor óva
intett attól, hogy a jelenlegi vezetéssel azonosítsuk a román
párttagságot, a román népet. Kijelentette: olyan politikai
kísérletet kell tenni - hivatkozva az emberi jogokra -, amely védeni
is képes az önkénytől Románia mindenféle nemzethez tartozó
népességét. Meg kell győznünk a világot arról, hogy Romániával
nekünk nem csak és nem elsősorban nemzeti vitánk van. (folyt.köv.)
1989. január 21., szombat 20:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|