|
|
|
|
Pozsgay Imre Debrecenben - üzemlátogatás, pártaktíva (3. rész)
|
Pozsgay Imre a továbbiakban arról beszélt, hogy a társadalmi bizalom helyreállításában fontos szerepe van az MSZMP-nek, de az nem valósulhat meg a teljes nyilvánosság nélkül. Ezen a téren felhívta a figyelmet egy félreértésre, miszerint a sajtónak, a rádiónak és a televíziónak kötelessége kormánypártinak lenni, s ha ezt nem teljesíti, ott irányítási zavarok vannak. Korábban valóban ez volt a program, az elvárás a sajtóval szemben, ma azonban más a helyzet: világos beszédre van szükség. A párt dolga - folytatta az előadó - saját sajtójának az irányítása, s emellett küzdenie kell azért, hogy eszméivel, programjával ott is nyilvánosságot kapjon, ahol nincsenek intézményei. A kormány dolga pedig nemzeti programot adni a rádiónak, a tévének addig, amíg azok állami intézmények. Olyan új törvényt kell előkészíteni, amely a sajtószabadságból kiindulva, az alkotmányosság tiszteletben tartása mellett az állampolgároknak is megadja a lap- és tévéalapítás, vagy a terjesztés jogát. Itt csak az a kérdés, hogy politikai proletár kisebbrendűségi érzéssel megyünk-e bele ebbe a helyzetbe, vagy azzal az önbizalommal, hogy irányító szavunk lesz ebben a nyilvánosságban. Ehhez koalíciós kormány és plurális parlament kell, ahol a koalícióra, valamint az ellenzékiségre vállalkozók tiszta helyzetet teremtenek a nyilvánosságban, a kormány programjának támogatásában. Jelenleg ugyanis - bár folynak a viták a parlament legitimitása körül -, az országgyűléssel kapcsolatban a kormánynak lenne legtöbb oka a panaszra, s ez az intézmény jelenlegi formációjának a természetéből és nem a képviselők hozzá nem értéséből adódik. Amíg kétféle vagy többféle nyilvánosság létezik, a kormány nem tudja eldönteni, hogy egy bányászsztrájknak vagy a vízlépcső elleni tiltakozásnak van-e nagyobb súlya. A nyilvánosság torzulásainak, zavarainak fejtegetése után Pozsgay Imre a társadalom tagoltságáról beszélt. Mint kifejtette, az érdekviszonyokban és az ideológiában bekövetkezett áttörés után a dolgok természetes rendje szerint következik be az áttörés a politikai intézményrendszerben. Ebbe be kell illeszkedni, s különféle szerveződésekkel tudnunk kell politikai küzdelmet folytatni - mondotta. - Ugyanakkor azt is látni kell, hogy - bár a párt és annak reformgondolkodása itt-ott maga is zavarodottságot hordoz - az új szerveződéseket is jellemzi ez a zavar. - Mégis azt mondom - folytatta az államminiszter -: e politikai szerveknek a jelentkezése és a plurális politikai tartományban való kifejeződése viták és küzdelmek után növelni fogja az ország stabilitását és politikai kultúráját. (folyt.köv.)
1989. január 20., péntek 21:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|