|
|
|
|
Pozsgay Imre Debrecenben - üzemlátogatás, pártaktíva (2. rész)
|
Bevezetőjében a politikai és a gazdasági reform összefüggéseit elemezve kijelentette: a politikai reform nem pótlék a gazdasági reform helyett és főleg nem vigaszdíj a népnek, amiért romlanak az életkörülmények. Ellenkezőleg: az az alapvető cél, hogy a politikai reform eltakarítsa a gazdaság útjából azokat az irracionális beavatkozási és teljesítményrontó kapcsolatokat, amelyek miatt ma gazdasági válságot élünk át. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy 1968-ban bebizonyosodott: a gazdaság átalakítása nem nélkülözheti a politikai intézményrendszer reformját. A történelmi példa arra int, hogy a politikai és a gazdasági reformot egyidejűleg kell megvalósítani. Olyan elintézetlen ügyeink figyelmeztetnek erre - mondotta -, mint az árreform, a bérreform, a költségvetés reformja, az önkormányzatok gazdasági megalapozása, vagyis a cselekvő ember gazdasági környezetének és a vállalkozások piaci feltételeinek a megteremtése. A Politikai Bizottság tagja részletesen beszélt a hazánkban tapasztalható válságjelekről, amelyek legmarkánsabban a gazdaságban jelentek meg. Mint mondta, elmaradtunk a világ gazdasági-technikai fejlődésének fő irányától, de remélhetően ez nem végzetes lemaradás. A felzárkózás, a modernizáció sürgető parancs, de tudnunk kell, hogy eszköz- és tőkeszegény környezetünkben csak az emberi tartalékra számíthatunk: a vállalkozni képes új típusú személyiségre. Pozsgay Imre a megújulással kapcsolatban szólt a demokráciáról. Mint mondta, nem az a demokrácia, amikor különleges elhivatottság és civil kurázsi kell a szót kimondani, hanem amikor a szókimondás természetes dolog. A reformgondolat elindítója a párt volt - folytatta - mégis egyfajta tétovaság, bizonytalanság tapasztalható a párttagságban és a vezető testületekben. A Politikai Bizottság tagja szerint a párttagság érzi és átéli a felelősségét annak, ami az elmúlt 15-20, de elmondhatjuk 40 esztendőben történt. Ezen a felelősségen el kell gondolkodni, s a pártnak is egy újfajta önismeretre és jobb szervezetre van szüksége ahhoz, hogy a tagságában rejlő tartalékok - éppen a reform, a megújulás érdekében - mozgásba jöjjenek. Az ország kormányozhatóságával, illetve kormányozhatatlanságával összefüggésben rámutatott: egy ország nem attól kormányozhatatlan - mondotta - mert sokszínű politikai és érdekképviseleti, érdekvédelmi ambíciók jelennek meg egy plurális politikai színtéren. Inkább attól, amikor a szándékolt kormányzati magatartás és a valóságos folyamatok eltérnek egymástól. Ez pedig nem mai jelenség, ez 15-20 éves öröksége a mostani kormánynak, amivel meg kell küzdenie. (folyt.köv.)
1989. január 20., péntek 21:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|