|
|
|
|
Ötezer munkanélküli Békés megyében
|
1989. január 17., kedd - Békés megyében jelenleg ötezer munkanélkülit tartanak nyilván, s a nagy többségük nem a gazdaság modernizálása, a szerkezetváltás miatt nem talál munkát, hanem a gazdaság stagnálása, valamint a bér- és keresetszabályozás hatásai miatt nincs munkaviszonyban - állapították meg a megyei tanács végrehajtó bizottságának kedden Békéscsabán tartott ülésén. Az ülésen, a szabályozórendszer munkaerőhelyzetre gyakorolt hatását értékelve a továbbiakban rámutattak, hogy a strukturaváltás következményei egyelőre csak egy-egy helyen érezhetők a munkaerő-piacon. Inkább az a jellemző, hogy a foglalkoztatás Békésben már nem teljes, de ugyanakkor még nem is eléggé hatékony.
1988-ban a foglalkoztatottak száma az előző évhez képest 3,5 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékű - 7 százalékos - a közlekedésben volt, de ugyanakkor az építőiparban és a mezőgazdaságban is meghaladta az átlagot. Az egészségügy és az oktatás viszont változatlanul munkaerő-hiánnyal küzd. A békési munkanélküliek többsége pályakezdő, továbbá kisgyermekes anya, egészségi állapota miatt korlátozott munkaképességű, vagy olyan aki gyakran változtatja a munkahelyét. A munkanélküliekre jellemző, hogy magas közöttük az iskolázatlanok aránya. A gazdasági nehézségek és a szabályozás hatására a vállalatok elsősorban azoktól igyekeznek megszabadulni, akiknek a teljesítménye gyenge, illetve akiknek a munkahelyi beilleszkedése az átlagosnál nehezebb. Távozásuk nem okoz gondot a termelésben, sőt, a bérmegtakarítás lehetővé teszi a megmaradók bérének emelését. A munkát keresők elhelyezkedését segítő Munkaügyi Szolgálati Iroda már tavaly képzéssel, átképzéssel és pályakorrekcióval bővítette a tevékenységi körét. Mindez lehetővé teszi a szakképzettséggel nem rendelkezők, elsősorban a fiatalok gyorsított képzését, részükre olyan szakma biztosítását, amellyel elhelyezkedhetnek. 1988-ban nyolcvanan szereztek ily módon - például ápolónői - szakképzettséget. Egy másik foglalkoztatáspolitikai eszközzel, az átképzési támogatás igénybe vételével 1985 óta évről évre több munkáltató él: négy év alatt 32 munkáltató ezerháromszáz dolgozóját képezte át e támogatás segítségével. Eddig 24 munkáltató nyújtott be a megyében munkahelyteremtő pályázatot, közülük hét részesült támogatásban, s ezzel majdnem félezer munkahely létesítése kezdődhetett meg. (MTI)
1989. január 17., kedd 16:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|